A méhcsalád című kötet 2021-ben az Európai Unió Irodalmi Díját nyerte el. Az Osztrák–Magyar Monarchiában gondosan úgy voltak leosztva a szerepek, hogy mindenkinek jusson valami: a Krajna tartományba tagolt kicsiny szlovén népességnek ez volt a méhészet – ők adták a birodalom mindenkori főméhészét. A historikus megközelítéstől meglehetősen távol áll Anja Mugerli szlovén írónő világa, ez alól a 2021-ben az Európai Unió Irodalmi Díját elnyert, A méhcsalád című legújabb kötete sem kivétel.
Félheréjű Hitler, pajzsmirigyes Kleopátra, hormonkezelés miatt agresszív Bush és tumorral küzdő Bloody Mary – ha elolvassuk Max Nieuwdorp Hormonok című könyvét, egyértelművé válhat, hogy nemcsak a szervezetünket, de ezen keresztül a történelmünket is hogyan irányították ezek az anyagok. A testünkben nemcsak alapvető folyamatokért felelnek, de a személyiségünket is meghatározhatják, sőt akár meg is változtathatják. A könyvben ugyan akad bőven pontatlanság és kétes következtetés, ennek ellenére arra biztos jó, hogy felkeltse az ember kíváncsiságát a téma iránt.
A holland endokrinológus, Max Nieuwdorp könyve, a Hormonok – az életünkre ható hírvivők kis hormontörténelemmel is szolgál, de azt is bemutatja, milyen hatással vannak egész életünkre, a magzati kortól a késő idős korig. Ha elgondolkoztunk már azon, miért nem tudjuk abbahagyni a csokievést és miért kell mindig repetáznunk a spenótból (már ha szeretjük), akkor gyorsan nyissuk ki a holland belgyógyász-endokrinológus Max Nieuwdorp Hormonok – Az életünkre ható hírvivők című könyvét. Közel 300 oldalon ezekre a kérdésekre is választ ad.
A dél-koreai származású, de már régóta Berlinben élő sztárfilozófus, Byung-Chul Han esszékötete került ezúttal a 180 fok – A kultúra ellenpontjai könyves podcast asztalára. A szép megmentése című kötetről ezúttal Schmöltz Margit író és Pöltl Oxi Zoltán újságíró beszélget. A diskurzus több ponton is újabb verbális lábjegyzeteket kíván, hiszen Han kötete nem éppen lányregény, bár kétségkívül azzal is összefügg valamelyest.
Korunk egyik legnépszerűbb filozófusának, a neoliberalizmust és a digitális társadalmakat ostorozó Byung-Chul Hannak eddigi legpozitívabb kicsengésű esszékötete A föld dicsérete címmel látott napvilágot, és a szerző más köteteihez hasonlóan, több országban szinte azonnal bestsellerlistára került. A kötet - Han műveinek magyarországi gondozója, a Typotex Kiadó jóvoltából – néhány hónapja magyar nyelvű fordításban is felkerülhetett a hazai könyvespolcokra.
Hogyan jutottunk el a szocialista hiánygazdaság - egyformaságot és a praktikum oltárán minden „felesleges” díszítést kiküszöbölő – antidizájnjától a „bőségburgereken” és színes bevásárlóközpontokon át a minél meghökkentőbb és feltűnőbb címekre pályázó, gyorsfogyasztású termékek garmadájáig? Vagyis a forma túlcsordulásáig?
Lehet, hogy a legnagyobb európai művész migránsként indult? Kételyekkel gazdagon övezett szellemi kalandtúra Orosz István esszégyűjteménye. „Ha lehet disszidálni térben, miért ne lehetne időben?” Orosz István érzékletes mondását példázza legújabb esszégyűjteménye, amelyben időbeli korlátok nélkül kalandozik a képkultúra művelődéstörténetében, és szélesre nyitja a híres művek különös párhuzamainak sorát. Merthogy Orosz nem csak rajzol, ír is. Tizenegy éve kapott Kossuth-díjat, és több mint ennyi könyvet írt azóta, hogy 1988-ban megalkotta a Tovarisi, konyec! örökbecsű plakátot.
Marcin Wicha, az 50 éves lengyel író és grafikus többtucatnyi mikroesszéből gyúrta össze ezt az igazán szerethető és átélhető gyűjteményt. A téma mindannyiunké: az elhunyt édesanya hagyatékában, az emlékek között kellene rendet tenni. A bútorokkal és más használati tárgyakkal válogatás közben viszonylag könnyebb boldogulni, de a könyvek és a személyes tárgyak pakolásakor előtörő emlékekkel már nem annyira. Ismerős a helyzet, ahogy ezek a dolgok „poros barikádokká” változnak, és jön vele a visszavonhatatlan rendrakás nyűge.
Frédéric Gros filozófus A gyaloglás filozófiája című bestsellere immár magyarul is olvasható. A gyaloglás hétköznapi formája, amikor A-ból B-be tartunk és gyorsan – de nem ez Frédéric Gros francia filozófus témája. Mert a lassú, önmagáért való séta nem sima járás, lehet filozófiai aktus is, kikapcsolódás a napi rutinból, amikor a gyaloglásból spirituális élmény lehet. Kinek a misztikus, kinek a kulturális dimenziók érdekesek.
Az irodalmat sokféleképpen lehet felosztani, többek között úgy is, hogy vannak azok a darabok, amik könnyen sodornak magukkal és amelyeknek gyorsan faljuk a lapjaikat, és vannak olyanok, amiknek a nyelvezete olyan, mint a méz: sűrű, súlyos és átláthatatlan. Ezekbe talán könnyebb beleragadni, de mindvégig érezzük, hogy amit olvasunk, annak tényleg komoly súlya van. Ez utóbbiak táborát erősíti a kortárs szlovén irodalom egyik legismertebb alakjának, a profi kosárlabda-pályafutása után regényírásba fogó Goran Vojnovićnak legújabb magyarul megjelent kötete, A fügefa.
