Lehet, hogy a legnagyobb európai művész migránsként indult? Kételyekkel gazdagon övezett szellemi kalandtúra Orosz István esszégyűjteménye.

„Ha lehet disszidálni térben, miért ne lehetne időben?” Orosz István érzékletes mondását példázza legújabb esszégyűjteménye, amelyben időbeli korlátok nélkül kalandozik a képkultúra művelődéstörténetében, és szélesre nyitja a híres művek különös párhuzamainak sorát. Merthogy Orosz nem csak rajzol, ír is. Tizenegy éve kapott Kossuth-díjat, és több mint ennyi könyvet írt azóta, hogy 1988-ban megalkotta a Tovarisi, konyec! örökbecsű plakátot.

Művésznévnek az Utiszt (a görög szó magyar jelentése: senki) választotta, azt a nevet, amit az Odüsszeiában a főszereplő, Ithaka királya mondott az őt foglyul ejtő küklopsznak, amikor kiszúrta annak egyetlen szemét, hogy kiszabadulhasson, majd ezután hiába kiabálta a tettes nevét: Senki! Egy olyan okos és kiművelt grafikusnál, mint Orosz (Utisz), a szemkiszúrás erős szimbólum is, hiszen nemcsak anamorf (képcsapda) képein él a sokértelműség optikai illúzióival, hanem az írásaiban is. Nem véletlen, hogy legújabb könyvét is Utisszal kezdi, majd jönnek a középkori metszetkészítők és Villon, aztán kitér a Leonardo-talányra.

Arra, hogy a reneszánsz mester nem is volt európai, pontosabban a mára aktualizálva: lehet, hogy a legnagyobb európai művész migránsként indult? Még ha nem is kell minden sejtetést elfogadni, a kételyekkel gazdagon övezett szellemi kalandtúra elgondolkodtató és élvezetes. Orosz a perspektíva és a perspektíva vadhajtásai mentén vizuális felfedezéseket is tesz, és mindezeket Michelangelo, Dürer, Arcimboldo, Magritte, Shakespeare, Edgar Allan Poe vagy történelmi személyiségek köré fonja. A kötet egy esszégyűjteménynél izgalmasabb, valójában kulturális nyomozások sora. Minikrimik az emberi szellem labirintusában, Orosz kedvelt fogalmát, a trompe-l'Ł“il-t felidézve, ami franciául a szem becsapását, a szemlélő meghökkentését jelenti. Tágabb értelemben a tények befejezettségének állandó megkérdőjelezését, a nyitottság szellemi izgalmát.