A valós életrajzi puzzle hiányait fikcióval kiegészítő regényt, egy életrajzi nagyesszét, két életútinterjút és műfaji kakukktojásként egy rekordgyűjteményt ajánlunk az Ünnepi Könyvhét kínálatából.

Martos Gábor: A műkereskedelem legjei. Árverési csúcsok 1701-től napjainkig

Ez a történet is úgy kezdődik, hogy már a régi rómaiak, sőt még előttük, a görögök…, ugyanis mint az a bevezetőből kiderül, az első árverésről szóló adat Kr. e. 500-ból való, az első művészeti aukciót pedig Kr. e. 146-ban tartották. Mindezek ellenére mégis 1701. április 20. a korszakhatár, egy amszterdami árverés, az első olyan nyilvános műkereskedelmi adásvétel, amelyen rekordösszeget ért a műtárgy, jelesül egy festmény. Gerrit Dou képének az árát és a címét ismerjük, de hogy pontosan ki és kitől vette meg, fogalmunk sincs. Azt, hogy pontosan hogyan nézett ki a Szobabelső asszonnyal és gyermekkel, csak azért tudjuk, mert készült róla másolat, az eredeti ugyanis megsemmisült. Innen indul tehát a nyilvános árveréseken és néhány esetben magánüzletekben, gyűjtők, kereskedők, galériák, közgyűjtemények tranzakcióiban felállított rekordok jó három évszázados története, amelyek listájára összesen 40 festmény és 1 szobor került pontos adatokkal. Azon talán nem lepődünk meg, hogy öt tétellel szerepel a rangsorban Van Gogh, néggyel Rubens, de ugyanígy négyszer találkozunk a már szóba hozott Gerrit Douval. A festő kortársai számára a holland aranykor legnagyobb sztárjai közé tartozott, ma viszont a szakembereken kívül gyaníthatóan csak a lexikális tudásra fókuszáló műveltségi vetélkedők törzsjátékosai ismerik a nevét. A kötetből egyebek mellett kiderül, mikor rögzítette először kamera a világcsúcsnak számító leütést, melyik árverésen volt kötelező a black tie, vagy épp kik voltak azok a műkerereskedők, akiknek a nevéhez rekordüzletek köthetők. Már csak az ilyen niche adatokért (vagy ha tetszik: ínyencségekért) is érdemes kézbe venni Martos Gábor könyvét, amely művészettörténeti és gazdasági érdeklődéssel is élvezetes olvasmány. Gazdag a képillusztráció, a kötet azonban nem album, ezért aki a színekre kíváncsi, mindenképp nyitott internetes böngészővel olvassa.