A könyv elérhetőségéről

A szerzői jog kalózai szerzői jogi kalózokról szól – ráadásul a témában szokatlan empátiával. Ez sajátos helyzetbe hozza mind a szerzőt, mind a kiadót, és remélhetőleg az olvasók – potenciális kalózok mind, tudjuk jól :) – is elgondolkodnak egy pillanatra azon, hogy megpróbálják-e a feketepiacon beszerezni a könyvet.

A magunk részéről mindent elkövetünk azért, hogy erre ne legyen szükség. A szerzői jog kalózait sokféle áron és formában elérhetővé tesszük, hogy minden reménybeli olvasó megtalálhassa a maga igényének és pénztárcájának megfelelő verziót.

A könyv egyes részeit ráadásul nem csak technikailag, de jogilag is szabadon hozzáférhetővé tesszük. Ha a könyv egésze nem is, de egyes fejezetei a Creative Commons Magyarország Nevezd meg! – Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 licenc (http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/2.5/hu/) feltételeinek megfelelően szabadon felhasználhatók.

A könyv teljes terjedelmében ingyen elolvasható a Google Books rendszerén keresztül.

A könyv egyes fejezetei a már említett CC licenc alatt szabadon hozzáférhetők és terjeszthetők, más részei egyben vagy részenként az www.interkonyv.hu webáruházon keresztül megvásárolhatók.

A könyv e-könyv formátumban hamarosan elérhető lesz a www.polc.hu-n keresztül.

Végül a nyomtatott verzió megtalálható a könyvesboltokban és megvásárolható az interneten.

Ha nem találta meg azt a verziót, ami megfelelne az Ön igényeinek, keresse a kiadót! Örömmel állunk a könyvtárak és oktatási intézmények rendelkezésére intézményi hozzáférés biztosításával.

A szerzői jog kalózai

A szerzői jogi lobbi szerint az internetes kalózok először térdre kényszerítették a lemezipart, és most a film és a könyviparra vár hasonló sors. Az internetes kalózkodás elharapódzása szerintük helyrehozhatatlan károkat okoz a kultúra szövetében, alkotók, közvetítők tömegeit teszi tönkre és emiatt a kultúra egésze szegényedik el. De ami most történik, távolról sem új jelenség: a szellemi javak kalózai egyidősek a könyvnyomtatással. Az elmúlt évszázadokban számtalan alkalommal tört ki háború a kulturális javak különböző piacain a „tisztességes kiadók” és az „elvetemült kalózok” között. Így utólag visszatekintve ezekre a küzdelmekre, feltűnő makacssággal ismétlődik néhány motívum. A kalózok megjelenése minden egyes alkalommal valamiféle piaci rendellenességre vezethető vissza. A kalózok azokat a piaci réseket töltik ki, ahol magasak az árak, rosszul megválasztottak a formátumok, a piaci kartellek megmerevednek, vagy a cenzúra elnyomását kell kijátszani. A piaci szereplők újra és újra a jogalkotóktól várják a kalóz probléma megoldását, de hiába. A történeti példák alapján kiderül, hogy e próbálkozások rendre sikertelenek. Akkor mégis mitől várható a mai, internetes kalóz probléma megoldása? Egyáltalán, ez-e az a probléma, amit meg kell oldanunk? Vagy netán a kalózkodás általánossá válása csupán tünete egy, a hazai, kelet-európai, nyugati kulturális piacokat egyaránt sújtó általános válságnak? Ha nem a kalózkodás a betegség, hanem a kulturális piacok betegségének tünete, akkor mi az igazi probléma? Jobban megértjük a kérdést, ha az elmúlt fél évezred kulturális piacain lezajlott háborúinak a történeteit, a szerzői jogi rezsim fejlődésének menetét a kalózok szemszögéből ismerjük meg. Ezúttal legális módon.

A szerző

Bodó Balázs (1975) közgazdász, médiakutató, a BME adjunktusa. 2001 óta a tanít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szociológia és Kommunikáció tanszékén internetmédiával, szabályozáspolitikával kapcsolatos tárgyakat. Kezdetektől fogva tagja a mai [origo]-t tervező majd megvalósító MATÁV Tartalom Projektnek, később a Vizsla kereső, a Travelport, a Pepsi Sziget '99 online szolgáltatások szolgáltatásmenedzsere. Számos internetes kutatás-fejlesztési projekt tagja vagy vezetője digitális archívum, e-learning, online közösségek témakörökben. A Tilos Rádió műsorvezetője.

A Stanford Egyetem Center for Internet and Society Fellow-ja, a magyar Szerzői Jogi Szakértő Testület tagja. Kutatási területe az internet kulturális iparágakra gyakorolt hatása, ezen belül az informális keretek között működő média-gazdaságok önszabályozó mechanizmusai.  A kutatását dokumentáló blog a www.​warsystems.​hu címen olvasható.