Alain Badiou: A század

Moly.hu, 2011. augusztus 1., Varga(rock) Zsolt

„Aki uralja a múltat, az uralja a jövőt is…” Ez az Orwell idézet akár a könyv mottója is lehetne. A szerző – francia filozófia professzor és aktív baloldali radikális politikus – tizenhárom előadásában arra tesz kísérletet, hogy a saját fogalomrendszere szerinti értelmezését adja a XX. századnak, és ezzel elfogadtassa nézeteit a jelenről is, mely által felhatalmazást nyerhetne a jövő saját szája íze szerinti alakítására. Badiou filozófiája kiindulásként Platonra és Nietzschére hivatkozik, majd a századból Lenin, Freud, Mao, Sartre és Foucault ... Tovább

Egy század foglalata

Kultúra és Kritika, 2011. február 26., Teleki András

A huszadik század megítélésének kérdése már évtizedek óta vitatott téma. Sokan, többféle módon próbálták leírni, megítélni ezt a mélyen bennünk élő századot. E nagyívű kísérletek sorába tartozik Alain Badiou műve, A század is, ami a Typotex kiadó Radikális gondolkodók sorozatában jelent meg 2010 elején. Vitán felül áll, hogy a szerző, az 1936-os születésű Alain Badiou radikális gondolkodó.1 1968 eseményeiben tevékenyen részt vevő, egykoron Althusser köréhez tartozva maoista, és mindmáig marxista értékeket valló, politikailag aktív ... Tovább

A Vadállat évszázada. Interjú Alain Badiou filozófussal

Élet és Irodalom, 2010. július 2., Várkonyi Benedek

A francia szellemi világ e különös alakja, a most hetvenhárom éves, erősen baloldali Alain Badiou filozófus, regényíró és dramaturg, a nagy hírű iskola, az École Normale Supérieure egykori hallgatója, később professzora. Maoista múltja van, ám ez nem számít, mert könyveivel sikert arat. Nagy kritikus, ahogy mondják róla: „zavaró politikai gondolkodó", a nagy konszenzusok ellenzője. Szenvedélyesen érdeklődik a matematika és a logika iránt. Nemrégen jelent meg magyarul a Typotex Kiadónál A század című könyve. Benne szokatlan gondolatok arról a századról, amelyre ... Tovább

Milyen század a huszadik?

Élet és Tudomány, 2010. június 19., Németh Ferenc

Lehet egy évszázadot jellemezni? Alain Badiou, az École Normale Supérieure filozófia tanszékének korábbi vezetője erre vállalkozott három éven át tartott előadássorozatában a párizsi Nemzetközi Filozófiai Kollégium hallgatói előtt, s e 13 órányi előadást tartalmazza a kötet, amelyet Mihancsik Zsófia fordított. Milyen uralkodó eszmék, érzelmek, törekvések, viselkedések stb. vonulnak végig a XX. századon akkora súllyal, hogy terhüket még ma is emésztjük? A Marokkóban született filozófus maga is részvevője volt a század ... Tovább

Szegény Európa

2010. május 31., Sz. Tóth Gyula

Bántják. Amúgy is sokat szenvedett e gazdag kultúrájú kontinens, a 20. században kiváltképpen sok megrázkódtatás érte. Sorsát sokan, sokféleképpen elemezték, imádták is, vádolták is. Márai szerint „elrabolták" (a kultúrájára értette, a II. világháború után). Mások szerint „árulás" történt, ilyenkor a politikusokra, értelmiségiekre irányul a vád. Tavaly egy párizsi konferencián kereste önmagát az értelmiség. A magyar előadó szerint: „A kelet-európai entellektüeleknek a tanúságtétel és a mártír szerepe ... Tovább

Meddig él egy század?

Nagyítás, 2010. április 7., Tóth Erzsébet

Rendes, jóravaló századok pontosan addig élnek, amíg a naptár kijelöli. De már a tizenkilencedik századnál bajok vannak. Kicsit hosszúra nyúlt. Sokak szerint a huszadik század az első világháborúval kezdődött, tehát akkor is rövidebb lett volna, ha nem omlik össze a berlini fal, és nem változik meg a világ oly hirtelen. 1989-ben azonban jöttek az elemzők, és közölték: vége a huszadik századnak. Puff neki. Jó kis rövid század. Újabb világszakértők a New York-i ikertornyok összeomlásakor sóhajtottak nagyot: „Elkezdődött a huszonegyedik század... Tovább

A század

Litera, 2010. február 20.

Részletek a Litera oldalán. Tovább

Filozófus kézi röntgennel

Népszabadság, 2010. január 30., Almási Miklós

A század – mondja áttekintő elemzésének címében Alain Badiou. Csakhogy nem az eseményeket szemlézi, hanem a trendjeit, ideológiai mélyáramlatait világítja át. Többnyire a XX. század vallomásai kapcsán. A tanúszövegek Beckett és Brecht drámáiból valók, meg Mandelstam, Mallarmé, Celan verseiből, olykor meg Nietzschét hívja meg, (aki ugyan nem a század írója, de annak mégis meghatározó figurája). Filozófus. A legfontosabb – bár kicsit rejtvényszerű – fogalma, hogy a századot „valóság iránti szenvedély” ... Tovább

Alan Badiou: A század

EXIT, Gumi Tarzan

Utálom az egész huszadik századot, mondta a múlt század magyar könnyűzenéjének egyik legalulértékeltebb zenei szereplője, Nagy Feró, ami csak azért jutott eszembe, merthogy a huszadik század egyik legtöbbre tartott francia filozófusa, Alain Badiou viszont magyarul megjelent A század című laza előadásfüzérében pont hogy nem utasítja el élből. Sőt, fontosnak tartja, és a konkrétumok alapján megérteni akarja az eddigi legsűrűbb évszázadot az emberiség történetében, a holokauszttal, a kommunizmussal, a kiterjedő globalizációval meg a többi nyavalyájával együtt. ... Tovább

A valóság iránti szenvedély

Élet és Irodalom, Deczki Sarolta

A XX. század. Van, akinek túl hosszú, van, akinek túl rövid; mostanában ugyanis felvetődött annak a lehetősége is, hogy a hagyományosan rövidként emlegetett évszázadot más szempontok szerint tegyük mérlegre. Ahogyan Tamás Gáspár Miklós írja Daniel Bell amerikai történészre hivatkozva: „A huszadik század - amennyiben a »huszadik századon« mint metaforán a kapitalizmus körüli világnézeti, politikai és a szó szoros (katonai) értelmében vett háborúkat értjük - nem ért véget. A huszadik század ... Tovább

Alain Badiou: A század

Élet és Irodalom, Kocziszky Éva

Alain Badiou másik könyve voltaképpen nyolc évvel később íródott. A mű egyetlen kérdéssort tesz fel. Mi is egy század? Mivel kezdődött a XX. század, talán az I. világháborúval? És mi söpörte végleg el? A berlini fal leomlása? Az euró bevezetése vagy valami sokkal rejtettebb esemény? És mit várhatunk, mi az az új, ami erre a századra következhet, és mit kell tennünk ezért? A naplószerűen, dátumozott feljegyzésekkel megírt szöveg önálló esszékre bomlik, s ezúttal olyan nagyszerű költemények értelmezésére támaszkodik, mint Oszip ... Tovább