Inkább tankönyv (Almási-Tóth András: Az opera – egy zárt világ)
café momus, 2008. november 27., zéta
Látszólag hiánycikket dobott piacra a Typotex kiadó, amikor Almási-Tóth András, az operarendező szempontjából készült elemzését kezünkbe adta. Hiszen Huszár Klára 1970-es izgalmas könyve (Operarendezés) és Walter Felsenstein 1979-es olvasmánya (Zenés színház) óta emlékeim szerint nem jelent meg a témát tudományos formában boncolgató kötet magyar nyelven. De akkor miért látszólag? – kérdezhetjük.
Mint Almási-Tóth András a bevezetőben említi, a könyv alapját doktori disszertációja képezte. A diplomamunkák, disszertációk, egyetemi dolgozatok stb. „közös ... Tovább
Az opera – egy zárt világ
Szépirodalmi Figyelő, Gergely Noémi
Almási-Tóth
András színházrendező-dramaturg hiányterületet pótol a komolyzene terén
könyvével, melyben az operajátszás főszerelőjét, az énekest mutatja be. A
könyv betekintést enged az opera kialakulásába, az opera speciális problémáiba,
a színészi játék megformálásába, valamint az operai szerep kidolgozásába. Az első benyomás, ami az olvasás során ért, hogy sok ismert művésztől,
hozzáértőtől idéz a szerző, igyekszik nézeteit alátámasztani, fontos tényeket
is megfogalmaz, de nem egyszer ugrál a gondolatok... Tovább
Az opera egy zárt világ
www.virtus.hu, Kerekes Tamás
Érdekes dolog könyvet írni olyan színpadra szánt zeneművekről, melyeknek, mint pl. -Luigi Nono esetében-nincs cselekményük, és a bbar a basszbariton elnevezésére utal, ami ettől még lehet hősbariton vagy baritonbasszus. Nem beszélve a Timur Link által kedvelt buffobasszus-ról. És időben szólok, hogy a Rigoletto Kesztyűáriá-ját egy lemezkatalógusban a „Queste o quella” címen kell keresnünk. Nehézség máshol is akad, így pl, az olasz Verdi eredetileg francia nyelvre írta a Don Carlos-t és A szicíliai vecsernyét, de mi jobban tesszük, ha mindezt olasz ... Tovább
Almási-Tóth András: Az opera – egy zárt világ
Gramofon, Albert Mária
A Typotex
kiadó Claves ad musicam elnevezésű sorozatában már a
harmadik, zenéhez valamilyen módon kapcsolódó könyvét jelenteti meg. Szalóczy
Péter Elfeledett zeneszerzők és Eduard Hanslick A zenei szép című munkájáról
egyaránt írt a Gramofon. A három anyag közül leginkább Almási-Tóth Andrásé
olvasható folyamatosan, kivált annak, aki különösképpen érdeklődik az
operajátszás, a zenés színház problémái iránt. A szerző érdeklődése és tevékenysége
sokirányú. Írt balettlibrettókat a Szegedi Kortárs ... Tovább