Igen ritka eset, amikor az olvasó magához szeretné ölelni egy regény csaknem valamennyi szereplőjét, hogy mosolyogva olvas, és amikor „nehézzé” válik a történet, akkor összeszorult gyomorral lapozza tovább a könyvet, remélve, hogy minden jóra fordul, és nem azért tudja, hogy ez előbb-utóbb megtörténik, mert szeretne pozitívan gondolkodni, hanem azért, mert a történet bizakodóvá varázsolja az olvasót. Ana María Matute könyve ilyen. Mosolygós és érzékeny.
Umberto Eco mondta egyszer, hogy A három testőr azért jó ... Tovább
Az Ulisszesz potyautasa
moly.hu, 2024. október 20., Nagy-Szabó Csilla
„(…) az Ulisszeszen eltöltött időt nagyszerűnek találtam. Soha nem felejtem el az Ulisszeszt, sem a Kapitányt, sem a Fedélzetmestert.”
Soha nem találkoztam még a spanyol írónő nevével, pedig nem is kortárs író. Ana María Matute Ausejo fiataloknak szóló regénye 1978-ban jelent meg (akkor születtem ), tehát nem mostanság.
Kicsit utánaolvastam, és kiderült, hogy a 20. századi spanyol irodalom kiemelkedő alakja, többször is felmerült a neve a Nobel-díj esélyesei között. A két világháború között született, így gyerekként részese volt a spanyol ... Tovább
Szabadulószoba
kiskonyv.blog.hu, 2024. október 14., Wittmann Ildikó
"Őrült vágyat érzett, hogy elmenjen, és különös szomorúságot, amiért mindent hátrahagy."
Első ránézésre mesés, kalandos felnövés-történetnek vélhetjük Ana Maria Matute spanyol írónőnek a Typotex kiadó gondozásában megjelent második, gyerekeknek szóló regényét, Az Ulisszesz potyautasát.
Tele van szeretetre méltó karakterekkel, akiket mintha csak a klasszikus meseirodalomból gereblyéztek volna össze: a három tündéri nagynéni, a vándorcigányoktól hátrahagyott, árva gyerek, az elvetemült szökevény – mindet jól ... Tovább