www.ematlap.hu, 2018. június 29., Simonovits András
Cédric Villani 1973-ban született francia matematikus, aki 2010-ben elnyerte a Fields-érmet a Boltzmann-egyenletről és a Landau-csillapításról szóló tételeiért. Nemcsak kiemelkedő matematikus, hanem sikeres közszereplő is: több évig volt a párizsi H. Poincaré Intézet igazgatója, és 2017-től a Macron-párt parlamenti képviselője.
Az Egy tétel születése c. könyve előszavában a szerző elmondja, hogy mi vezette könyve írásához. „Sokszor kérdezik tőlem, milyen egy kutató, egy matematikus élete: mit csinálunk hétköznapjainkon, hogyan születnek az eredményeink. Erre ... Tovább
Egy tétel születése
www.ipm.hu, 2018. április 20., Sümegi András
A matematika sok diák számára a mumus. Óráról órára görcsberándult gyomorral reszketnek, nehogy a tanár felszólítsa őket, éselő kelljen adni a múlt órán tanult tétel levezetését. Idővel aztánelhiszik, hogy abszolút nincs tehetségük a matematikához. Pedigez szamárság! A matematikai tételeket bárki meg tudja tanulni, ésbizonyos mértékig meg is kell tanulni azokat, hogy a megszerzett tudást használni lehessen. Jó tanárral és némi alaptudással a matek nem kín, hanem játék, élvezetes kaland lehet.És ehhez nem kell „matekagy”, „bölcsészaggyal” is lehet okos az ... Tovább
A lényeget így sem fogod érteni, de hátteret igen
www.librarius.hu, 2018. március 25., Grozdits Hahó
Nemrégiben Schiller Róbert könyve (A kételkedés gyönyörűsége) kapcsán örömködtem azon, hogy a természettudomány és a humán kultúra összeér, sőt összetartozik, s ennek megértése nem a kevesek kiváltsága, hanem – kis rádolgozással – sokak öröme lehet. Aztán, egészen más irányból jött egy kijózanító pofon, mely ráébresztett, hogy nem eszik olyan forrón…, s ha mégis, akkor ne csodálkozzunk azon, ha megégetjük magunkat.
Viszonylag ritkán fordul elő, hogy olyan könyvvel, ami általam ismert nyelven íródott, és ... Tovább