Egy nagy művész gondolatai
Könyvhét, K.S.A.
Leonardo da Vinci nemcsak művészként volt sokoldalúfestő, szobrász, építész), hanem hadmérnöki feladatokat is vállalt, örökmozgót és repülő szerkezetet tervezett, művészetelméleti munkássága és jelentős, s a természetrtudományok különböző kérdései is foglalkoztatták. Hatalmas életművéből, szerteágazó témájú munkásságából rövid, ám reprezentatív válogatás a jelen kötet. A szerkesztő, az anyagot témakörök szerint rendező Csorba F. László jegyzeteiben Leonardo korának episztemológiai hátterét is bemutatja, kiemelve a nagy művész viszonyát az arisztotelészi gondolatvilághoz. Leonardo írásművészete különösen aforizmáiban, allegóriáiban és rövid elbeszéléseiben feltűnő. A milanói Codex Atlanticus tartalmazza a következő aforizmát: "A fenyegetés azoknak a fegyvere, akik fenyegetve érzik magukat." A párizsi Institute de France őrizte meg az alábbi allegóriát: "A hírnevet madár képében kell megjeleníteni, amelyet tollak helyett nyelvek borítanak." Ugyanitt található a következő kis elbeszélés. "Megkérdezték egyszer egy festőtől, miért van az, hogy a halott alakok, amelyeket fest, oly szépek, saját gyermekei pedig rútak. A festő azt válaszolta, azért, mert a festményeket nappal, a gyerekeket pedig éjjel készíti."
A festő megmutatkozik például Leonardo híres csataleírásában, amelynek bevezető sorai: "Először a tüzérség füstjét kell megfestened, amely a levegőben összekeveredik a lovak és a harcosok mozgásától felkavart porral..." A leírás a filmmontázs szabályait előlegezi, s Szergej Eizenstein Montázs (1938) című alapművében teljes terjedelemben közölte.
Az egyetemes lángelme azonban nem riadt vissza a moralizáló történetektől sem. Leonardo szerzeménye a következő, a londoni Codex Forsterben fennmaradt mese. "A fehér papír megveti a tintát feketesége miatt, amelytől beszennyeződik.
Amikor a papír látja, mennyi sötét foltot ejtett rajta a feket tinta, bizony kesereg; pedig a tinta megmutatja neki, hogy csupán az általa ráírt szavak miatt őrzik meg őt."
K.S.A.
