Digitális technológiák, társadalomtudományi forgószél
Dessewffy Tibor szociológus, egyetemi docens, az ELTE Digitális Kutatóközpontjának vezetője új könyvében alaposan körbejárja a digitális technológiák robbanásszerű terjedésével kialakult új társadalmi kihívások milyenségét, mennyiségét. Nevet ad olyan jelenségeknek, mint a "Big Data és a társadalomtudományok találkozása a műtőasztalon", nemhiába lett könyvének alcíme a Szociológiai képzelet a digitális korban. A tudományos igénnyel megfogalmazott műben bőven találkozni lehet szociológiai és egyéb társtudományi terminus technikus-okkal, amelyek azonban a digitalizáció és a Google világában abszolút nem zavarók.
Muszáj idéznem Dan Ariely, napjaink egyik legeredetibb közgazdászának szavait (amivel mellesleg a kötet is kezdődik), miszerint "a Big Data olyan, mint kamaszkorban a szex: mindenki beszél róla, senki nem tudja, hogy kell csinálni, mindenki azt gondolja, hogy mindenki csinálja már, ezért mindenki azt állítja, hogy ő is csinálja". A kötet érelmezésében "a Big Data a digitális adatok robbanásszerű mennyiségű növekedése miatt előálló, minőségileg is új társadalmi gyakorlatok és megismerési módok együttese".
Mit jelent mindez a gyakorlatban? Olyan jelenségek elemzéséről ír a szerző, mint a Facebook, a Goodreads (és ezzel kapcsolatban a Nagy Bence-féle moly.hu), lépéskényszer a felsőoktatási informatikai rendszerekben, az emberi munka jellegzetességeinek átalakulása (viccesen azt szokták mondani, a modern textilgyárban egy ember és egy kutya dolgozik, az embert azért foglalkoztatják, hgy etesse a kutyát, a kutyát pedig azért, hogy távoltartsa az embert a gépektől),
Idáig elérhetetlen szinten láthatunk dolgokat, folyamatokat.
A könyv az alábbi változók fényényében vizsgálja a létrejött változásokat:
- megnövekedett élettartam
- okosgépek és rendszerek megjelenlse
- digitalizált adatok világa = ismert világunk programozható rendszerré válik
- újmédiás ökológia (külön nyelv)
- szuperstruktúrák (közösségi média eszközei új lehetőségeket hoznak a termelésbe)
- globálisan összekapcsolt, többpólusú világ.
Ha ezeket elfogadjuk alapnak, akkor a jövő munkásarisztokráciájának fel kell kötnie a felkötni valót, ugyanis innentől a szakmáján kívül még több más készséggel is kell rendelkeznie a sikeres, hatékony munkavégzéshez, úgymint:
- kapcsolatépítés,
- adaptív problémamegoldás
- kultúrafüggetlen kulturáltság,
- adatalapú gondolkodás,
- újmédia-specifikus normaismeret,
- transzdiszciplinaritás,
- folyamatprezentációs készség,
- feladatszűrés
- virtuális kollaboráció.
Drága fiatal pályakezdők! Semmiképpen sem szeretnék a helyetekben lenni, mert itt aztán szó szerint értendő, hogy aki lemarad, a kimarad. Persze, a ma gyereke okos eszközökkel nő fel, míg engem néha a Lurdy Ház parkolóautomatája IS megmattol...
Hogy a gyakorlatban milyen változásokat okoz a digitális forradalom? A modern textilgyárról már feljebb írtam. Aztán itt vannak a felsőoktatási intézmények nagyelőadó termeinek fölöslegessége. Innentől megszűnhet, de legalábbis átértékelődhet a nehezen hallható, egyirányú kommunikációáltal uralt forma, mert az adott előadók virtuális kurzusai fel illetve kiválthatják ezt, és a hangsúly ezek megtekintése után a kiscsoportos feldolgozásra kerül(het) át. Vagy hogyan lehet / érdemes használni a Facebookot, hogyan lehet kikerülni jellegzetességeit, és vele, de mégis nélküle építeni rajongó tábort?
A kötetben megfogalmazott diszciplínák rengeteg gyakorlati példával vannak alátámasztva, így is elősegítve az akár laikus olvasó megértését. Hasznos, gyakorlatias, előremutató és.. hiánypótló.
