Kultúra és Kritika, 2010. május 18., Bernáth László
Az emberiség régi álma, hogy egyszer majd mindent megért, alfától az ómegáig. Részben a világ átfogó megértését szolgálták a mítoszok, később pedig a filozófia igyekezett a világ egészére magyarázatot adni. Edward O. Wilson könyvének törekvését a filozófia eme áramlatához kapcsolja, azaz például az ión természetfilozófiához, valamint a felvilágosodás optimista bölcseletéhez. Mert nem kevesebb Wilson ambíciója ebben a könyvben, minthogy megmutassa, nagyjából merre tekergőzik Ariadné fonala a világegyetem rejtélyes labirintusában. Ariadné ... Tovább
Ex libris
Élet és Irodalom, Pléh Csaba
Nekünk, pszichológusoknak különösen fontos kérdés az, hogy az ifjúkorunkban oly sokat emlegetett C. P. Snow-féle két kultúra megléte szakadékot jelent-e vagy a mai világban éppenséggel közeledik-e egymáshoz az ember kutatásában a kétféle emberkép. Nincsenek illúzióim, s imperialista sem szeretnék lenni. Tudom, hogy még a pszichológián belül is létezik s maradni fog az értelmező s a magyarázó felfogások kettőssége. Ugyanakkor a magyarázó felfogások világában közeledés van a természeti és a társadalmi ... Tovább
A világ tervrajza
Népszabadság — 2003. június 28., Palugyai István
Az emberi kultúra történetét sajátos hullámzás követi végig. Egyes időszakok szellemisége az egységes tudás jegyében épült fel, mint az antik görög bölcselőké, vagy a felvilágosodásé. Máskor a részterületek művelése vált fontosabbá, amikor az egyes tudományágak, a fizika, a biológia vagy éppen a humaniórák fejlődése juthatott többre. Ma néhány szerző, az elmúlt évszázad szakterületi specializálódásának és polarizálódásának tulajdonképpen érthető ellenreakciójaként a tudás részterületeit ismét valamiféle összetett egységben, valami belső, átfogó rendben ... Tovább
Naturalista kiskatekézis
Új Könyvpiac — 2003. október, Farkas Attila Máron
A notórius újságolvasó talán még emlékszik György Péter és Csányi Vilmos között, a Népszabadság hasábjain zajló, egymás kölcsönös ledilettánsozásában végződő vitára. A vitát az váltotta ki, hogy a népszerű etológus bizonyos közéleti írásaiban a társadalmi és kulturális jelenségeket (még a Szent Korona kultuszát is!) az „emberi természetre”, vagyis az ember biológiai alapjaira-adottságaira vezette vissza. Amivel rögvest két szempontból is támadásnak tette ki magát: Nem elég, hogy biológus létére belekontárkodik ... Tovább
Minden egybecseng
Magyar Műszaki Magazin, Könyvajánló, Virágh Judit
A kétszeres Pulitzer-díjas, számtalan pályadíjjal, elismeréssel kitűntetett Edward O. Wilsont -- akinek szűkebb szakterülete az evolúcióbiológia, ezen belül a társas viselkedés evolúciója -- egy elemzés az elmúlt század azon kéttucatnál is kevesebb tudósa közé sorolta, akiknek munkássága legjobban meghatározta a tudomány fejlődését.
A kiadó gondozásában megjelenő, az evolúciós gondolat köré rendeződő kötetek legújabbika megpróbál betekintést engedni abba, hogyan képzelhető el a tudás különböző szakterületeinek, így többek között a szociológiának, a ... Tovább
Naturalista evangélium
Liget, 2004. augusztus, Farkas Attila Márton – Mund Katalin
Bevezetés
A vallás és a tudomány ambivalens viszonya a kora középkor óta aktuális kérdés. Bár az utóbbi időben megszaporodtak a kettejük közti párbeszédet kezdeményező munkák (sőt: a szintézisre törekvések), e párbeszéd merő illúzió. Mert először is, ki az, aki beszélgetni akar? Egyáltalán: Ki az, aki meg akarja ismerni a másikat? A két legmeghatározóbb tudománynak, a fizikának és a biológiának nincs szüksége Istenre, lélekre és más hasonlókra. A természettudóst általában nem érdekli Isten (miben)léte, vagy éppen a teremtés problémája, ezek fölvetése többnyire ... Tovább