Erik Hornung: Az egy és a sok

A piramisépítők hite

Élet és Tudomány, 2011. augusztus 1., Németh Ferenc

Egyiptom régmúltja mindig izgató volt, s talán a mai ifjabb generációknak is az. Jóllehet korunk építményei magasabbra és mélyebbre törnek, ma is csodálatot keltenek a piramisok. Újabb és újabb magyarázatok születtek építésük titkára. Mi tehette képessé arra kezdetleges eszközei mellett a négy és félezer évvel ezelőtti társadalmat? Az ember tragédiája IV. színében a felügyelőktől hajszolt rabszolga e szavakkal hal meg a fáraó – Ádám – lába előtt: „Mért él a pór? – a gúlához követ / Hord az erősnek, s ... Tovább

Istenkutyák

Magyar Hírlap, Hírlap Hullámtér, 2010. december 4., Végh Attila

Az egyiptológia hosszú ideig nem tudott mit kezdeni az egyiptomi istenek létezésével. Ennek oka egy anakronizmus volt. Az egyiptomi őskultúra iránt érdeklődő szakemberek ugyanis sokáig dédelgették magukban a monoteista Egyiptom vágyképét. A „lappangó” avagy „rejtett” egyiptomi egyistenhit ábrándjára azért volt szükségük, hogy a vitán felül magasan fejlett nílusmenti kultúra és annak „alacsonyabb rendű” istenképzetei között hidat verjenek. Utóbbiak még Goethét is verses dührohamra késztették: „Most rámijesztene Nilus felől / Méh ... Tovább

Tehénfejű istennő. Óegyiptomi kultuszok

Magyar Nemzet, 2009. szeptember 12., Molnár Csaba

A piramisok, a szfinx és a hieroglifák után legtöbbünkben az állatfejű, embertestű istenek ábrázolásai jelentik az óegyiptomi kultúra máig fennmaradt emlékeit. Bár az egyiptomiak valóban gyakran ábrázolták isteneiket Erik Hornung megfogalmazásában keverék lényként, a valóság ennél sokszínűbb. „Az emberi testnek és az állatfejnek ez az összevonása sohasem nyomta el az istenek tisztán ember- vagy tisztán állatalakban való ábrázolását, hanem új lehetőséggel gazdagította és kiegészítette azt, így áttételesen az egyiptomi istenábrázolás ... Tovább

Erik Hornung: Az egy és a sok – Az óegyiptomi istenvilág

Ekultura, 2009. szeptember 1., Makai Péter Kristóf

Ugyan hány istent tiszteltek az óegyiptomiak? Sokat, akiknek gyakran egymáshoz nagyon hasonló tulajdonságaik voltak, vagy egyet, de sokféle formában? Beszélhetünk-e monoteizmusról vagy henoteizmusról a fáraók korában? Ezekre a kérdésekre keres és talál meggyőző választ Erik Hornung, a Bázeli Egyetem egyiptológiai tanszékvezetője Az egy és a sok-ban. A könyv a laikus számára is érdekfeszítően és rengeteg apró részletre kitérve elemzi az egyiptomi istenképzet kialakulását és változásait. Hornung – rendes, tudományos igényességgel ... Tovább

Ünnepi könyvheti böngészde

Könyvhét, Laik Eszter

A Typotex Kiadó gondozásában már több jelentős vallástudományi munka látott napvilágot, többek között Julien Ries-é és Carl Sagané. E fontos művek sorát gazdagítja Erik Hornungnak az egyiptomi istenvilágot feltáró kötete, Az egy és a sok. A szerző az első kiadás után számos utánnyomást megért munkáját egészítette ki és részben dolgozta át, tette teljesebbé. Hornung az egyiptomi istenfogalmak magyarázatából indul ki, feltárva az általunk eddig kevésbé ismert „netjer” szó használatában érvényesülő törvényszerűségeket és a szó mélyebb tartalmát. Az... Tovább