Fodor Géza: A Mozart-opera világképe

A Mozart-opera világképe

Könyvtári katalógus

A Mozart-opera világképe Fodor Géza az 1970-es évek elején írta A Mozart-opera világképe című monográfiáját, amely még három rövid írással együtt jelent meg a Zene és dráma című kötetben. A szerző nem tagadja, hogy munkája erősen kötődik a korabeli történeti feltételekhez, „a marxizmus reneszánszához”, Lukács Györgyhöz és az ún. Budapesti Iskolához. De nemcsak filozófiailag tükrözi a hetvenes éveket, hanem a zenetudomány szempontjából is, ezért — ahogyan megállapítja — a „filozófiai operakalauzt” nem átdolgozni, hanem átírni kellene. Elsősorban a művészi forma ... Tovább

Gondolkodni jó

Élet és Tudomány – 2002. december 13., Bakcsi György

Gondolkodni jó Vannak, akik vörösre tapsolják a tenyerüket egy bravúrária vagy magasan kitartott (mélyített) hang haltatán, azután úgy távoznak az operaelőadásról, hogy egy pillanatig sem gondolkodnak el a mű sugallta világképen, urambocsá filozófián. „A tartalom úgyis marhaság”, a fő az, hogy milyen a díszlet, a karmester, az énekes, no meg a társaság a szünetben. S ha vannak is olyan operák, amelyeknek szerzői nem tűztek ki maguk, illetve a néző elé nagyobb feladatokat, az óriások alkotásai gondolkodtatni, megrendíteni akarnak, egészen a ... Tovább

A Mozart-opera világképe

Könyvhét 2003/2.szám, Iszlai Zoltán

A Mozart-opera világképe Mi van a zenében? A szociológiai szempontokat érvényesítő műelemzést azért veszélyezteti az elavulás, mert a koráramlatok - kivált a 20. században - gyorsan módosulnak. A soron következő irányzat többnyire nem ismeri el, sőt - szívesebben visszanyúlva régibb stílusokhoz - erőteljesen, vagy szégyellősen tagadja a megelőző értelmezéseket, sztenderdeket.Géza (két új írással bővítve) ismét közreadta hetvenes évek elején keletkezett nagyszabású munkáját A Mozart-opera világképét, előszava szerint a hazai ... Tovább

Már elkészülte pillanatában volt benne valami meghökkentő

Élet és Irodalom 2003. január, Wilheim András

Már elkészülte pillanatában volt benne valami meghökkentő. A zenetudományi irodalom (s nyilván minden szaktudomány) reflexe, hogy bizonyos témákat tabunak tekint. Erről vagy amarról nem lehet írni, hiszen egyrészt mindent elmondtak már róla, másrészt pedig anélkül nem lehet megszólalni, hogy valaki át ne rágná magát a könyvtárnyi szakirodalmon (ami, természetesen, lehetetlen). S főleg, hogy az érvényes mondanivaló érdekében ne végezne alapkutatásokat, ne tenne filológiai természetű felfedezéseket vagy legalább megfigyeléseket, amelyek nélkül ... Tovább

A Mozart-opera világképe

BUKSZ — 2003. nyár, Máté András

A Mozart-opera világképe Fodor Géza, úgy tűnik, nem annyira belső okok miatt találkozott fiatalember-Fodor Gézával, mint inkább a kiadó azon dicséretes igyekezete folytán, hogy a siker és a szellemi súly összeférhetőségét bizonyítsa; ez vezetett arra, hogy újra kiadja Fodor 1974-ben már megjelent kandidátusi disszertációját, amely azóta is fontos olvasmány sokunk számára. A találkozás tehát kissé másképp alakult, mint Karinthy esetében: a fiatalember nem tizennyolc éves volt, és nem a „még ... Tovább

A Mozart-operák

Fidelio, zsd

A Mozart-operák Fodor Géza A Mozart-opera világképe című könyve egyrészt megpróbálja megragadni azt a rejtélyes ugrást, amelynek révén a remekmű kiemelkedik korának átlagából, másrészt azt próbálja megmutatni, hogy a nagy Mozart-operák "örök" érvényessége hogyan függ össze keletkezésük szellemével. A "filozófiai operakalauzban" a kor szelleme és a művészi forma összefüggése a vizsgálat tárgya hat Mozart-opera kapcsán. (zsd) Tovább