Miért olvas egy fizikus egy filozófiai tanulmánygyűjteményt, pláne miért is foglalkozik vele részletesebben? Mindenek előtt érdemes megemlíteni, hogy – köztudomás szerint – a természettudományok közül a fizika áll legközelebb a filozófiához, gondoljunk csak a relativitáselmélet vagy a kvantummechanika ismeretelméleti vonatkozásaira. Másrészt – mint azt a Nobel-díjas fizikus Wigner Jenő tréfásan megjegyezte egyszer −, ha egy fizikus kora előrehaladtával nem tudja már igazán a fizikát művelni, filozófiával kezd foglalkozni.Mindezek fényében ... Tovább
Szemfájdító sokszínűség
Kultúra és Kritika, 2011. július 25., Dippold Ádám
„Miféle kötetet tart a kezében az olvasó?” – teszik föl a kérdést a szerkesztők az előszóban, de rögtön megjegyzik azt is, hogy erre ők maguk sem képesek egyértelmű választ adni. Ezek után nem túl meglepő, ha az olvasó meglehetősen bizonytalanul forgatja a könyvet kezében – esetleg az a homályos érzés motoszkál benne, hogy valami érdekesre bukkant, de ha megfeszítik, akkor sem tudná megmondani, hogy mire. Úgy tűnik, hogy Gábor György és Vajda Mihály a sokszínűség kedvéért lemondott arról, hogy ... Tovább
A filozófia sokrétűsége
Élet és Tudomány, 2011. április 26., Buda Béla
Az utóbbi években a MTA Filozófiai Kutató Intézete szakmapolitikai viták és feszültségek nyomán került az értelmiségi közérdeklődés fókuszába. E kötet szerkesztői talán ezért érezhették fontosnak, hogy közreadják azokat a tanulmányokat, amelyek 2009-ben születtek az intézetben. A szellemi műhelyt akarták bemutatni, ugyanis a szűkebb munkatársi gárdán kívül olyan szakemberek írásait is belevették a kötetbe, amelyek intézeti együttműködésekből származnak vagy vendégkutatók szellemi termékei. Az intézménynek a nyilvánosan is vitatott ügyei körüli polarizálódás ... Tovább
Megtapasztalni a létet
Magyar Hírlap, 2010. november 27., Rákh Géza
A lét hangoltsága heideggeri alapfogalom. Az ember ki van szolgáltatva hangulatainak. Létének eredendő bizonytalanságát tapasztalja meg e kiszolgáltatottságban. Heidegger az emberi lét (Dasein, jelenvalólét, ittlét) végességének feltárása során bontotta ki a világ nyitottságának hangoltság-jellegét. A hangoltság megkerülhetetlen tudati beállítottság: megelőz minden tapasztalatot.
Ahogy hangulataink a meghatározottság sokszínűségében tartják tudatunkat, úgy akarja ez a kötet a filozófia iránt érdeklődő olvasókat e ... Tovább
A tudás sokfélesége
Élet és Irodalom, 2010. augusztus 19., Deczki Sarolta
Kezdjük az alcímmel és az azt értelmező előszóval (a főcímet a végére hagyva, mert úgy tűnik föl számomra, hogy az afféle zárókő, mely összefogja a széttartó íveket). A kötet ambíciója a tudás sokféleségének legalább részleges bemutatása. A szerkesztők mintha maguk is tanácstalanok lennének: „a kezükben tartott kötet kapcsán azon próbáltak meg elgondolkodni, hányféle tudás, hányféle filozófiai megismerésforma és megismerésmód létezik" (7.). Arisztotelészre hivatkoznak az előszó írói, aki a filozófia ... Tovább
Levél barátomnak arról, hogy a tudás sokféle
Barátság, Sz. Tóth Gyula
„…várom, hogy a tearózsa
kinyíljon az aszfaltkövön…”
(Tamkó Sirató Károly: Bőrönd Ödön)
Kedves Ödön!
Be kell számolnom egy új, számomra tetszetős könyvről. Már a külseje is szép, a külső borító művészi (Horváth Kornél jegyzi). A 369 oldalas vaskos kötetet légiessé teszi a nyomdatechnika, amely a szekszárdi Séd Nyomda Kft. munkája (egy- kori szekszárdi tanárkodásom okán jóleső felfedezés). Az indító kép lebegésre hív: kötélen járás az univerzumban, le is eshetünk, de azért haladjunk, hangolódjunk ... Tovább