Recenziók
A kéjenc Zeusztól a gyerekgyilkos Médeáig
irodalmijelen.hu, 2016. november 11., Laik Eszter
Gyenge Zoltán Kép és mítosz című kötetében új megvilágításba helyezi a görög mitológia jól ismert alakjait, akiket nagyon is emberi vonásaik által hoz közel a mához. De hogyan látták vajon őket a festők az évszázadok változásával? Ez is kiderült a vetítéssel egybekötött könyvbemutatón az Olvasók Boltjában.
„A mítosz, szemben a fogalmi gondolkodással, képekben, történetekben beszél, és a már idegölően és dögletesen unalmassá vált fogalmi gondolkodásnak egy olyan alternatíváját kínálja, amellyel – ha ...
Tovább
Kép és mítosz
kello.hu, 2016. augusztus 1., Gergely András
Idősebb Plinius Historia Naturalis című művében meséli el azt a történetet, miszerint két görög festő, Zeuxisz és Parrhasziosz egykor versenyre keltek egymással, hogy melyikük a nagyobb és hozzáértőbb festő. Zeuxisz, aki méltán volt híres képeiről, olyan élethű szőlőfürtöt festett a vászonra, hogy rászálltak a madarak, és megpróbálták lecsipegetni róla a szőlőszemeket. Zeuxisz a madarak ítéletétől eltelve odalépett vetélytársa képe elé, és arra biztatta Parrhaszioszt, hogy húzza el végre a függönyt, ...
Tovább
A mi közös hetedik ajtónk
www.mandiner.hu, 2016. július 21., Gágyor Péter
A MI KÖZÖS HETEDIK AJTÓNK
Különös, olykor valóban félelmetes utak vezetnek a mítoszok üzeneteinek megközelítéséhez, értéséhez mert: „Az igazság /aléthia/ eredeti értelmében elrejtetlenségében, felfedettségében, feltárultságában nyilvánul meg, magukat a dolgokat jelenti, ami megmutatkozik” (Martin Heidegger)
Mert: „Platón mitikus hőse, a pamphülai Ér, biztosan tudna nekünk mesélni a Léthéről, s arról is, hogy a tudás emlékezés (anamnészisz)…Platón nyomán Európa filozófiai gondolkodása évszázadokon át ...
Tovább
A festészet nem tét nélküli játék: Megerőszakolt festőnő a megalázó tárgyaláson
www.librarius.hu, 2016. július 12., Zámbó Kristóf
A szegedi filozófus, Gyenge Zoltán most megjelent kötete már a második ebben a témában, ahogy a cím is mutatja: Kép és mítosz II. A mitológia esztétikája. Hogy még az alcímben sincs eltérés a két évvel ezelőtti műhöz képest, jól mutatja, hogy tulajdonképpen egy nagy lélegzetvételű munka két kötetéről van szó. Az első kötet tematikájához képest, ahol a könyv első felét magáról a mitológiáról való gondolkodás teszi ki, és csak aztán jönnek a különböző mitologikus történetek leírásai – szóval ehhez az az első kötethez ...
Tovább
