Recenziók
A világ érintése
nepszava.hu, 2025. október 13., Bialkó László Gergő
Telt ház fogadta a korunk egyik legizgalmasabb gondolkodójának aposztrofált Hartmut Rosát az Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetemen. A német szociológus és filozófus a modern ember alapszorongásáról és a jó élet megvalósíthatóságáról mesélt közönségének.
Beszél-e hozzánk a világegyetem, megszólítanak-e a csillagok, válaszolnak-e a hegyek a mi hívásunkra? Első hallásra ezek a kérdések nagyon absztraktnak és megfoghatatlannak tűnnek, valójában azonban nagyon is meghatározóak lehetnek a mindennapjainkban. Ugyanis egy olyan modernitáskritikának a ...
Tovább
A világvonatkozásaink rejtelmei
es.hu, 2024. augusztus 2., Weiss János
Ha valahogy meg akarjuk ragadni ennek a hatalmas könyvnek az alapgondolatát, akkor talán azt mondhatjuk: a jó vagy a sikeres emberi élet nem csak azon múlik, hogy milyen „opcióink és forrásaink” vannak, hanem „szükség van az élet számára meghatározó világvonatkozások és világviszonylatok” tanulmányozására is. (Suhrkamp, 2019. 52.) Ebből azt láthatjuk, hogy Rosa a Frankfurti Iskola második generációjának (így mindenek előtt Jürgen Habermas) kantianizmusával szemben nem fogadja el azt, hogy a modernség körülményei között a jó élet kérdésére nem lehet ...
Tovább
Nem a vagyon felhalmozása lenne napjaink legfőbb mozgatórugója?
hang.hu, 2024. április 24., Molnár Csaba
Megszámlálhatatlan könyvet írtak már a kapitalizmus és úgy általában a modern világ fenntarthatatlanságáról, illetve arról, hogy egy rendszer, amelyet kizárólag a folytonos, végeláthatatlan növekedés tud stabilizálni, előbb-utóbb az összeomláshoz vezet. Hartmut Rosa, a Jénai Egyetem szociológiaprofesszorának elmélete (amire gyakran rezonanciaelméletként is szoktak hivatkozni) azonban különbözik a legtöbb mordernitásmagyarázó teóriától, hiszen nem a vagyon felhalmozását, hanem az ellenőrizhetőség, a szabályozhatóság hajszolását ...
Tovább
Az egész világot irányítani akartuk, és végül semmink sem marad
444.hu, 2021. április 25., Horváth Bence
A 21. század elejére az ember soha nem látott mértékben vonta irányítása alá a világot, alig akad már olyan szférája az életnek, amit ne tudnánk még szabályozni, módosítani vagy átalakítani. Ahol pedig még esetleg nem megy, ott is úgy szól az ígéret, hogy csak idő kérdése, és az emberi tudás hamarosan azt a területet is az ellenőrzése alá hajtja.
De az irányításnak ez a folyamatos terjeszkedése nem várt mellékhatásokkal járt: egyre többen érezzük úgy, hogy a világ elnémult a számunkra, egyre kevésbé szólít meg minket, idegennek vagy egyenesen fenyegetőnek mutatkozik, ...
Tovább
