A tudásvágy útjai
Különleges, igen értékes könyv. Idősebb olvasói közül sokan lesznek, akiknek már a tartalomjegyzékébe belenézés múltidéző lesz: hajdanvolt iskolai tanulmányoké, vagy talán az életüké, amikor ezekről tanultak az iskolában. Igen, a Tanár Úr mondogatta, hogy a képletek nézegetése tisztítja a szemet, s később rájöttünk, hogy furán hangzik, de igazság van benne. Másoknak, akik hajdan szerették a kémia tudományát, de az életük messzire vitt tőle, a tudás felidézése okozhat örömet. Akiket pedig érdekel e tudományág történelme és kimagasló tudósainak élete, azok gazdag és érdekes olvasmányt, s természetesen nagyon sok tudást találnak benne.
A Typotex ajánlója: „Tanulmányaink során számos tudóssal ismerkedünk meg a róluk elnevezett törvények, egyenletek, állandók és mértékegységek kapcsán, és sokuk neve a hétköznapokban is rendszeresen felbukkan. Élelmiszereinken Joule (J), elektromos eszközeinken Ampère (A), Watt (W), Ohm (Ω), Hertz (Hz) és Volta (V) neve köszön vissza. Eközben mind ritkábban idézzük fel azokat a tudós személyiségeket, akiket kíváncsiságuk, kitartásuk és szellemi bátorságuk korszakalkotó felismerésekhez vezetett el. (Őszintén? Mind többen nem is tudnak róluk. Kiemelések tőlem, idézetek nyitó idézőjeltől záróig - OP)
A gazdagon illusztrált kötetben megismerkedhetünk a fizikai kémia kiválóságainak sokszor küzdelmes, a kor eseményei és uralkodó ideológiái által is befolyásolt életútjával. A nagy felfedezések és találmányok történetei mellett számtalan meglepő tényre is fény derül. Lehet-e barométerrel mérni a hegyek magasságát? Miért foglalkoztak az üvegházhatással már a 19. század végén? Ki volt az első tudós, aki a tudományos munkásságáért lett tagja a Lordok Házának? Alakulhatott-e volna másképp az I. világháború, ha Vilmos császár hallgat egy tudós tanácsára? Minderre és még rengeteg érdekes kérdésre választ találunk Inzelt György kémikus, egyetemi tanár új könyvében.”
Inzelt Bevezetése részletesen kifejti, miért egyaránt érdemes e művét elolvasniuk e tudományág művelőinek, az azt tanulóknak, szintúgy azoknak, akik érdeklődnek annak kultúrtörténete iránt. Ebből rögvest idézünk megkapó részeket, ám előtte egy különösen fontos, s a könyv témáján messze túlmenő, általános érvényű tételét hozzuk ide. Shakespeare híres tételét e kor divatja szerint adaptálva bízvást elmondható, „Piac az egész világ és....” - innen inkább nem folytatjuk. Ide kívánkozik viszont a kérdés, hogy akkor ki is benne a tudós? Inzelt nagyon szép választ ad, itt a természettudósokról szólva: „Életüket megismerve elmondhatjuk, hogy nem a gazdagság volt a céljuk, bár volt, aki sok pénzt is keresett tudásával és munkájával. Belső ösztönzőjük a kíváncsiság, boldogságuk a felfedezése valaminek, amire más még nem jött rá. Ugyanakkor a legtöbb tudós vágyik arra, hogy pályatársai elismerjék a teljesítményét, hogy a neve fennmaradjon, és elismerően emlegessék akár még évszázadok múlva is.” (Emberi vonás. Arthur C. Clarke nyomán [A csillag c. novellája]: Halála tudatában így alkuszik sok alkotó a halhatatlansággal. - OP)
Inzelt pedig a következőképp folytatja: „Ehhez olyan ifjak kellenek, akik azzal a motivációval vágnak neki az útjuknak, mint Faust tanítványa, amint azt a természettudományokkal is foglalkozó Johann Wolfgang von Goethe megírta: »A tudvágy útjait nagy buzgón követem rég; sokat tudok már, de mindent szeretnék!«”
Innentől szóljon a könyvről néhány (szerkesztett) idézettel az ebben leginkább illetékes: Inzelt Előszavából.
„Sokan szerepelnek ebben a könyvben, de terjedelmi okokból számosan vannak kimaradók is, vagy olyanok, akik csak másról elnevezett fejezetben kerülnek említésre. Időnként letérünk a kémia ösvényéről, mert sok hősünk jelentőset alkotott más tudományágak vagy a technika fejlesztése területén is. Az életutak tanulságosak. Erőt adhatnak az ifjú, de akár az idősebb olvasónak is, hiszen sokuk nagy nehézségek legyőzése után lett olyan tudós, akinek neve azután évszázadokra fennmaradt. Írok a családi háttérről, mert - bár a tudósok képességei, zsenialitása az alapvető tényező -, a külső, társadalmi hatások (család, iskola, élethelyzetek) is fontos szerephez jutnak. Ezért írok arról a korról is, amelyben a tudós alkotott. Érdemes azon is elgondolkozni, hogy királyok, az országokat vezető tisztségviselők értékelték nagyra a tudósok munkáját, kérték ki a tanácsukat. Ők és államaik gazdag polgárai anyagilag is támogatták a tudósokat, a tudományos intézményeket, mert tisztában voltak azzal, hogy a kutatási eredmények teszik sikeressé országukat. Ezt láthatjuk például Nagy-Britanniában, Franciaországban, Németországban. (A gazdag polgárság a XIX. sz. elején juthatott el odáig, nem kis részben a francia forradalom hatására, hogy gazdaságilag erős, nemzetalkotó osztályként tekintsen önmagára, és felemelkedése egyik jeléül kövesse a tudományok korábbi mecénásainak példáját. - OP)
„E sorozat írásai rendszerint az adott törvény, szabály, egyenlet stb. ismertetésével kezdődnek, majd a névadók életével foglalkoznak. A matematikai egyenleteket igyekeztem a legegyszerűbb alakban felírni. A bonyolultabb részek hasznosak lehetnek vegyész kollégáknak a régen tanultak felelevenítéséhez, tanároknak, tanár szakos hallgatóknak, egyetemistáknak és középiskolásoknak, illetve általában a természettudományok iránt érdeklődőknek. A könyvben foglaltak segítenek megérteni azt, hogy az elmúlt 500 évben a tudományos-technikai forradalom hogyan változtatta meg a világunkat, és tette Európa számos államát a világ vezető hatalmává. Itt az egyik olyan tudományterületre összpontosítok, amelyik nagyban hozzájárult életünk megváltozásához. (Itt példák hosszú sora következik a mai életünkben is nélkülözhetetlen hozzájárulásokról.)
Nem felejthetjük el azt sem, hogy a fizikai kémia szolgáltatja az elméleti alapokat ahhoz, hogy megértsük a természeti folyamatok végbemenetelének okát, irányát és sebességét meghatározó tényezőket is, valamint a fizikokémikusok fejlesztették ki azokat az eszközöket, amelyekkel már nemcsak a Földön, hanem naprendszerünkben, sőt azon kívül is jelen lévő anyagok milyenségét és mennyiségét, valamint a hőmérsékletét és a nyomását meg tudjuk határozni.”
S e könyv is rádöbbent egy izgalmas felismerésre: embervoltunk egyik alapvető építőeleme, amely megkülönböztet minden más állattól, a tudásvágy. - OP
