...
Evolúciós biológiai szemléletű Diamond nagy sikerű, a történelem
makroszkopikus folyamatait elemző könyve. A szerző törekvését az
motiválta, hogy választ adjon egy karizmatikus helyi politikus, Yali
Új-Guinea trópusain harminc éve elhangzott kérdésére: "Miért van az,
hogy ti, fehérek, olyan sok árut termeltetek, és hoztatok ide, míg
nekünk, feketéknek, olyan kevés saját árunk van?"
Miért fejlődtek a különböző kontinenseken élő társadalmak különböző sebességgel, vagy pontosabban különböző irányokba?
A biológus szerző gyakori új-guineai tartózkodásai során meggyőződött
arról, hogy az ott élők intelligenciája semmiképpen nem marad el a
nyugati emberétől. A technikai fejlettség és az emberi intelligencia
között nincs bizonyított összefüggés. Műveltségi adatokhoz nem kötött
feladatokban (Diamond egy ismeretlen környezet képzeletbeli
feltérképezését említi) a bennszülöttek a fehér embereknél lényegesen
jobban teljesítettek.
A szerző egész vállalkozásának célja, hogy az
explicit és a rejtőzködő rasszistáknak választ adjon. A rasszizmus
egyik oka ugyanis az lehetne, ha az egyenetlen fejlődésre a biológiai
különbségekből kiinduló magyarázatnak nem lenne alternatívája. Diamond
tézise szerint a történelem fejlődésének mintázatai sokkal inkább a
környezetek különbözőségéből fakadnak. Elemzi a kontinensek népei
közötti háborúkat, az élelmiszer-termelés kialakulását és elterjedését,
illetve a járványok szerepének a különböző kontinensek népességére való
hatását.
Diamond is kérdez: miért nem az amerikai, afrikai és
ausztrál bennszülöttek voltak azok, akik megtizedelték, leigázták vagy
kiirtották az európaikat és ázsiaiakat? Miért nem nemesítették az
Afrika déli részén élő népek a cirokot saját maguk számára? Mi
lehetett, ami Amerikában és Afrikában ennyire megnehezítette az
élelmiszer-termelés elterjedését? Miféle evolúciós előnyei származnak a
mikrobának abból, ha olyan bizarr bajokkal gyötör bennünket, mint egy
gyulladás a nemi szerven vagy egy hasmenés? Hogyan magyarázható, hogy a
csoport- vagy törzsi szintű szervezet több száz vagy ezer lelket
számláló társadalmaknál egyszerűen nem működik, és hogy valamennyi nagy
társadalom szervezete összetett és központosított?
A könyv komoly
hatással lehet a történettudomány és a természettudományok közötti
átjárás lehetőségeire, és talán egy "harmadik kultúra" megteremtésére
is.
