Kimerülő tartalékok: a kőolaj és a globális felmelegedés

« Vissza a könyvhöz

Ha eddig csak sejtettük, hogy a globális energiaválság és a globális felmelegedés összefügg, Jeremy Leggett brit szerző könyve csak megerősíti a mind aktuálisabb problémák közötti összefonódásokat. A geológus végzettségű Leggett szerint azonban elkerülhető a legrosszabb forgatókönyv.

Jeremy Leggett kétségtelenül hosszú és kanyargós utat járt be, amíg rájött: nagy bajban van a kőolaj-függő emberiség. A geológus végzettségű brit tudós karrierje kezdetén még az olajipar szolgálatába állította tudását, később aztán a Greenpeace kötelékében harcolt a környezetvédelemért, majd a legnagyobb brit független megújuló energiaforrásokkal foglalkozó vállalat, a Solarcentury vezérigazgatója lett, a kőolaj kitermeléssel és a globális felmelegedéssel kapcsolatos nézeteit pedig több kötetben fejtette ki. Ezek egyike, A fele elfogyott - Olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválság címmel magyarul is megjelent, a szerző ma 14 órakor a Magyar Tudományos Akadémián, 17 órakor pedig a Merlin Színházban személyesen is beszél arról, hogy szerinte mekkora a baj, és miként lehet orvosolni azt.

Leggett könyvében felteszi a több millió dolláros kérdést, vagyis hogy milyen közel vagyunk a kőolaj kitermelés tetőpontjához. Ütközteti a korai és a késői tetőzés híveit, ám nyilvánvalóvá teszi, hogy ő az előbbi forgatókönyvet látja valószínűbbnek, ezért figyelmeztet arra is, hogy az emberiség nem várhat ölbe tett kézzel. A földtörténeti felvezetés után szembesíti az olvasót azzal is, hogy milyen összefüggések vannak a kőolaj és a globális felmelegedés között, ami a folytonosan emelkedő benzinárakról, az aszályokról és a leszakadó jéghegyekről szóló hírek láttán különösen aktuálissá teszi a könyvet. Leggett vészharangot kongat, de megoldást is kínál: szerinte a világvégi forgatókönyvet csak úgy kerülhetjük el, hogy az alternatív energiák felé fordulunk. Érveit olyan szenvedélyesen sorakoztatja fel, hogy víziója a válságról és annak lehetséges megoldásáról hitelesnek tűnik. Annyira mindenképpen meggyőző, hogy cselekvésre bírja az olvasót.