Recenziók
Európa-kép, történeti kép és önkép – világalakulások a históriában
www.maszol.ro, 2016. június 14., A.Gergely András
Korunk önképe, a civilizatorikus perspektívák keresői, és egyúttal a történeti előképek kutatói számára számos tanulmányban, könyvben, előadásban és közbeszédben is (tehát szinte kortól-helytől független pillanatokban) megkerülhetetlen hivatkozás megannyi elemző mű, melyek egy-egy történelmi korszak ideáit vagy ideáljait tükrözték, emberi és kulturális örökségét tartósították. Lehetne itt utalni a legfőbb kultúrafelfogások bármelyikére, mely a társadalmi munkamegosztások rendszerében a termelő, élő, mozgó, kultúraformáló ...
Tovább
Európa-kép, történeti kép és önkép – világalakulások a históriában
maszol.ro, 2016. június 13., A.Gergely András
Korunk önképe, a civilizatorikus perspektívák keresői, és egyúttal a történeti előképek kutatói számára számos tanulmányban, könyvben, előadásban és közbeszédben is (tehát szinte kortól-helytől független pillanatokban) megkerülhetetlen hivatkozás megannyi elemző mű, melyek egy-egy történelmi korszak ideáit vagy ideáljait tükrözték, emberi és kulturális örökségét tartósították. Lehetne itt utalni a legfőbb kultúrafelfogások bármelyikére, mely a társadalmi munkamegosztások rendszerében a termelő, élő, mozgó, kultúraformáló ...
Tovább
Alkonyidők találkozása
www.nol.hu, 2015. július 9., Vári GyörgyKultúra
A történeti beszámolók talán legismerősebb csoportja éles fordulatokról szól, tárgyuk a radikális változás: önmagukat túlélt korszakok végső elkorhadása, az új diadalmas megjelenése.
E haladáselvű, lendületes és bizakodó történelemszemléletnek az ellenpárja azt szokta megmutatni, hogyan érett már a látszólag elementáris, mindent elsöprő változás az óidők, az ancien régime méhében, hogy a történeti folytonosságot eltörlő forradalmi gesztus sokszor mennyire vak saját történetére is.
Efféle konzervatív elbeszéléseket írt például Alexis de Tocque ville ...
Tovább
EGY DERÉK EMBER
www.es.hu, 2015. június 26., Radnóti Sándor
Schopenhauer, Nietzsche, Ortega y Gasset, Oswald Spengler, Huizinga: ők voltak a művelt polgár könyvtárának büszkeségei (Magyarországon is: németül vagy magyarul) a két háború között. A hollandus Johan Huizinga (1872–1945) híres könyve A középkor alkonya volt (1919), az I. világháború nagy, tektonikus rengéseinek tanúja és dokumentuma, amely megváltoztatta a történelemszemléletet. Vége az egyvonalú haladás-gondolatnak, s a késő középkor sem arra szolgál immár, hogy kibetűzzük belőle a reneszánsz és a humanizmus előjeleit. Sokkal inkább ...
Tovább
