Kádár Zoltán - Tóth Anna: Az egyszarvú és egyéb állatfajták - Bizáncban

Kádár Zoltán – Tóth Anna: Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban

ELTE BTK Történelem szakos portál, 2006. január 14., Gyetvai Alexandra

,,Ha a madarakat, amelyek az állatok legkevésbé értelmes fajai, nem tudod magasban észrevenni, akkor hogyan akarod felfogni a mindenség Teremtőjét?” (Szent Kürillosz) Kádár Zoltán és Tóth Anna könyve a bizánci korba kalauzol bennünket, s egy elsőre aprónak tűnő témát mutat be. Ám ezt csak pár pillanatig hisszük így, a műben ugyanis helyet kapott a korabeli zoológia, irodalom, művészettörténet, eszmetörténet, szinte minden, ami az állatokat és embereket körülveheti. A ... Tovább

Lótigris és tevepárduc

Új Szó, 2003. február 15., Polgár Anikó

Az objektív és a művészi valóság, állat és ember viszonya a bizánci kultúrában E kettőség szülei össze nem illő természetéből fakad: apjától örökölte, hogy nem ehet hüvelyeseket, anyjától viszont azt, hogy nem ehet húst. Valójában nem állattani leírásról, hanem egy bizánci vallási példabeszédről van szó, hiszen a csupán képzeletünkben létező hangyaoroszlán a kétszínű és bűnös embert jelképezi. A történet és a hozzáfűzött magyarázat ismeretlen szerzőjét Phüsziologosznak, a természet ismerőjének nevezik (ennek ... Tovább

Az egyszarvú és egyéb állatfajták Bizáncban

SZÁZADOK - A Magyar Történelmi Társulat Folyóirata, Ihász Ingrid

A kötet hátlapján olvasható rövid tartalmi összefoglalás azt ígéri, hogy a könyv az állatvilág bizánci elképzelésével ismerteti meg az olvasót, gazdag zoológiai, irodalmi és művészettörténeti ismeretek kíséretében. A munka a teljes bizánci kort felöleli, a kezdetektől egészen a birodalom bukásáig nyomon követi az állatokkal foglalkozó képzőművészeti és irodalmi alkotásokat. A munka írott forrásai zoológiai művek, vadászati és állattartási útmutatók, mese- és álmoskönyvek, útleírások, szentlegendák és -beszédek, valamint törvényszövegek.Bár „a ... Tovább

Az egyszarvú és egyéb állatfajták - Bizáncban

Élet és Tudomány

A bizánci kor írói szívesen merítettek azokból a forrásokból, amelyek távoli tájak mesés lényeiről hoztak híreket. Az elefántról hallottakat éppúgy realitásként kezelték, mint a főnixről vagy a tevepárducról szóló beszámolókat. E karcsú könyvből az is kiderűl, hogy a körülöttük élő állatok szokásai, viselkedése sem kerülte el a bizánciak figyelmét. Kádár Zoltán és Tóth Anna széles körű zoológiai és művészettörténeti ismeretekkel, eredeti irodalmi művekből, vadászati és állattartási útmutatókból, távoli földrészeket bejáró utazók leírásaiból, mesés- és álmoskönyvekből, állatokat megtérítő ... Tovább