Recenziók
A popperi világ(ok)
Kultúra és Kritika, 2010. június 27., Paár Tamás
Sir Karl Raimund Popper osztrák származású filozófust elsősorban nem elmefilozófiai elképzelései tették híressé. Nevét inkább a tudomány-, társadalom- és történelemfilozófiához való hozzájárulásai avatták halhatatlanná. Pedig az elme filozófiáját illetően is megjelent két kötetnyi műve, és ezek a szervesen összefüggő részekből álló popperi világ – vagy lazább értelemben véve: rendszer – fontos szeleteit tárgyalják. A korábbi megjelenésű (amelyet John Eccles agykutatóval közösen jegyez, és amely The Self and Its Brain: An ...
Tovább
Karl Popper „harmadik világa”
Élet és Tudomány, 2010. április 8., Buda Béla
A test és a lélek természetének és viszonyának jeles tudományfilozófusa, Karl Popper 1969-ben előadássorozatot tartott az amerikai Emory Egyetemen. Ennek során fejtette ki azt a felfogását, amelyet ma a három világ elméletének szoktak nevezni. Az elnevezés Platon gondolataira utal, aki szerint a főbb eszmék, az emberi tudat és a fizikai világ mintha három külön terület lenne, sajátos viszonyt alkotva egymással. Az elkülönülő eszmei világ fogalmazódik meg Karl Popper elméletében. Nézete szerint három jelenségszínt, elemzési keret, mintegy világ létezik: egyik a ...
Tovább
Test és elme
Psychiatria Hungarica, 1999, Gerevich József
A könyv azon az előadássorozaton alapul, melyet Sir Karl, avagy Karl Popper professzor az Emory Egyetemen tartott 1969 tavaszán. Előadásaihoz nem használt jegyzetet. Az elmondott szöveget az mentette meg az utókornak, hogy felvették magnetofonra, majd a hetvenes években legépelték. Popper átjavította a kéziratot, előszót írt hozzá, majd félretette. 1986-ig hevert a fiókjában. Ekkor a Hoover Háború-, Forradalom- és Békekutató Intézet megszerezte a kéziratot és a Stanford Egyetem könyvtárában létrehozta a ...
Tovább
A világok pedig hárman vannak
Népszabadság, 1998. augusztus 17., Almási Miklós
Sir Karlnak, a nagyok között is kiemelt helye van: a kritikai gondolkozás szellemi atyja, a politikaelmélet bálványtörője, a tudományfilozófia megalapozója - és még sorolhatnám. Híres elmélete a falszifikáció: a tudományos tételek helyességéről csak úgy lehet dönteni, ha megkíséreljük őket cáfolni. Ha sikerül, rossz az elmélet, ha nem, egy darabig élhet. Ezzel a fogással megfordította a bizonyítás rendjét, ami nemcsak a természet-, hanem a társadalomtudományokban is forradalmi változást hozott. Szellemi hatása ...
Tovább
A világ Popperi hármassága
Magyar Pszichológiai Szemle 2000, LV. 2, Tóth Virgil Zoltán
Karl Popper 1969-ben az Emory Egyetemen tartott hat előadásának anyaga, és a hozzá kapcsolódó viták szövege található a Test és elme (Az interakció védelmében) kötetben.
Popper hozzáállására látszólag a szigorú tudományosság jellemző – az előadásokat módszerének bemutatásával kezdi: először a tényeket és a végkövetkeztetéseket mutatja be, és csak ez után fejti ki, hogyan is jutott ide, ez a beszédmód nagyon előnyös a kritika számára. Azonban ha bináris oppozíciókat keresünk, a tudományos és a művészi megismerés kettősségét láthatjuk nála. (Persze soha ...
Tovább
