A mű alcíme: A matematikai felfedezés logikája.
Fiatal korában meggyőződéses kommunista volt, a háború után magas állami pozícióba jutott, aztán kizárták a pártból. A recski munkatábort is megjárta, ahol olyan sok lelkes ember megbánta lelkesedését.
1956-ban elhagyta az országot és külföldön jelentős, elismert személyiséggé vált. A London School of Economics filozófia-tanszékének professzorává küzdötte fel magát, ahol Karl Popper utóda lett. 1974-ben halt még. Könyvét olvasva először azt képzeljük, hogy munkája csupán matematikai igazságokkal foglalkozik.
Biztosak vagyunk abban is, hogy mindezt csupán szakemberek, őhozzá hasonlóan nagy tudású matematikusok érthetik meg. Gondolatmenetének logikáját megértve hamarosan rádöbbenünk arra, hogy itt sokkal többről van szó. Az emberi gondolkodás működésének törvényei, a problémák megsejtése, elemzése, a feltételezések bizonyítása, a bizonyítás kritikája, az ellenpéldák, a helyesbítések mind-mind többet jelentenek egy-egy matematikai feladatnál. Az emberi szellem működésének alapelveit foglalja össze a fogalomalkotásban, a logikai igazságok ismertetésében, a bizonyítások és cáfolatok módszereiben.
