Ljudmila Petrusevszkaja: Rémtörténetek

macskasbooksza.org, 2020. október 23., Macskás booksza

Az évszakra való tekintettel valami félelmeteset szerettem volna olvasni. Nem mellesleg imádom az orosz irodalmat. Ennek a két kritériumnak a tökéletes ötvözete Ljudmila Petrusevszkaja novelláskötete. Akadnak itt szép számban kísértettörténetek, de olyanok is, melyek csupán az emberi gonoszságra, jellemhibákra építve, vagy épp a legmélyebb emberi vágyakat és félelmeket kifacsarva érnek el hátborzongató hatást. Vegyük például azt a nőt a Bosszú című írásból, aki szomszédasszonya iránti gyűlölettől vezérelve különféle halálos csapdákat ... Tovább

Rémtörténetek

www.es.hu, 2018. február 16., Pálfalvi Lajos

Andrzej Nowak krakkói történészprofesszor Iphigénia példáján mutatja be, milyen áldozatok kellenek a birodalmak fenntartásához: Agamemnón lányát először a saját politikai közösségéért akarják föláldozni, Tauriszban viszont már a testvérét kellene idegenként feláldoznia, egy másik birodalomért. A perifériákon sem alakulhatnak ki az egységet veszélyeztető identitások. Minket értelemszerűen inkább az utóbbi, Petrusevszkaját pedig nyilván az előbbi érdekli. Ezért lehetett ő a pozitív hős Ewa Thompson A birodalom trubadúrjai. Az orosz irodalom és a kolonializmus című ... Tovább

JÓLESŐ BORZONGÁS

www.es.hu, 2017. február 28., Gyürky Katalin

Az élet és a halál között zajló játék „szabályairól” pedig mindvégig a macskák gondoskodnak. Arról, hogy ezek a kötet szinte minden egyes novellájában felbukkanó állatok mire képesek, Poe-nak A fekete macska című, itt a Higiénia című elbeszélésben intertextuálisan is megidézett novellája óta jócskán van fogalmunk. Ezt a hagyományt folytatva és kiegészítve, Petrusevszkajánál a macskák „bölcs népségként” vannak jelen, akik mindig „tudják, kivel van dolguk” (194.) Keleti szlávoknak tulajdonított Dalok, az élet újrakezdésének lehetőségeit felvázoló Allegóriák, ... Tovább

Kedvenc könyvem 2016-ban - Ljudmila Petrusevszkaja: Rémtörténetek

katherines-bookstore.blogspot.hu, 2017. január 26., Baranyi Katalin

Orosz. Szovjet. Sötét. Groteszk. Misztikus. Őrült. Abszurd. Szép. Azt hiszem, ezek azok a szavak, amelyek először eszembe jutottak, amikor befejeztem Ljudmila Petrusevszkaja elbeszéléskötetét, a Rémtörténeteket. A Typotex Kiadó igényes Világirodalom sorozatának újabb darabja, azt hiszem, teljességgel egyedülálló a 2016-os év könyvei között, de nehéz párját találni a régebbi kötetek között is. A két tucat szöveget tartalmazó gyűjtemény ugyanis nem hagyományos novellákat tartalmaz, hanem – az írónő szavai szerint – dalokat, allegóriákat, rekviemeket és meséket... Tovább

ÚJABB PORNOGRÁF JELENETEK A SZOVJET ÁLLATVILÁGBÓL

unikornis.hu, 2017. január 16., Bán Zoltán András

Az 1938-ban Moszkvában született írónő nálunk a Három lány kékben című drámájával lett ismert, melyet a Katona József Színház mutatott be 1987-ben. Antológiákban már szerepelt, ez az első magyarul megjelent önálló kötete. Talán kissé megkésett, hiszen a benne található írások zöme meglehetősen régi, ugyanakkor mégis jókor jött, hiszen bizonyíték arra, hogy nem avult el. Sőt, a mai agyonputyinizált helyzetben sajnos ismét erősen aktuális. Petrusevszkaja a nagy orosz irodalom groteszk, gogoli-bulgakovi-zoscsenkói szálának továbbszövője, ... Tovább

A jó pokol

vasarnapihirek.hu, 2016. december 9., Nagy B. György

Hála istennek a vámpírok, vérfarkasok, zombik és emberhúst cafrangoló gyerekek nem szorították végleg ki a klasszikus ördögöt. Vagy éppen az embert. Az orosz Ljudmilla Petrusevszkaja inkább hideglelősen gondolkodtat, mintsem léleksikoltozósan rémít. Történetei didaktikus tanmesék, ahol a halott katona hál asszonya mellett, ahol a feleség bélbajos macska képében tér vissza, vagy ahol gyerekgyilkosszándék szétrágja az ölni vágyó nő ízületeit. Mert a természetfölötti rémségek sora és az ördögáradás nem célja ezeknek a ... Tovább

Miért kell Petrusevszkaját olvasni?

szlavtextus.blog.hu, 2016. november 29., Hanzelik Gábor

"Élt Moszkvában a háború elején egy asszony. A férje repülős volt, és az asszony nem különösebben szerette, de azért nem éltek rosszul." Ezzel a két mondattal vett meg Petrusevszkaja, és a könyvét (novelláskötetét? elbeszéléseit?) is így kezdi. Ennek ellenére már két hete gondolkodom, mit lehetne írni róla, a könyvről, a Rémtörténetekről, Petrusevszkajáról. Petrusevszkajáról nem írok semmit, nem is kell, ez a könyv elvan nélküle. Lám, elolvastam, mégsem tudok róla semmit, azon kívül, hogy a kiadó honlapján szereplő képe alapján egész ... Tovább

Rémtörténetek

www.ekultura.hu, 2016. november 26., Bak Róbert

Az 1938-ban született Ljudmilla Petrusevszkaja több évtizede meghatározó alakja az orosz irodalomnak, mert bár annyi más íróhoz hasonlóan sokáig nem jelenhettek meg művei, de a nyolcvanas évek közepétől sokoldalú művészete (elbeszélései mellett írt drámákat, cikkeket, filmforgatókönyveket) egyre inkább megkerülhetetlenné tette őt hazájában, és lassan világszerte egyaránt. Azonban nálunk csak most, 2016-ban jelent meg tőle az első önálló kötet a Typotex Kiadó gondozásában, mégpedig a sokatmondó címmel rendelkező Rémtörténetek. Ha van olyan szerző, akinek ... Tovább

Posztszovjet akasztófahumor Spiró orosz kedvencének novelláiban

konyves.blog.hu/, 2016. november 6., konyvesblog

Van egy kedvencem, Ljudmila Petrusevszkaja, akinek a novelláskötetét sajnos nem adták ki magyarul. (Petrusevszkaja néhány műve a Beszélőben olvasható – a szerk.) Olyan sűrű, sötét és keserű novellái vannak, többször ajánlgattam már kiadóknak. Eddig senkinek sem kellett. - nyilatkozta a Könyvesblognak a Diavolina megjelenése után Spiró György. A novellákat a Typotex jóvoltából most azok is elolvashatják, akik nem beszélnek oroszul. Kopár, zord és groteszk mellérendelések, rejtélyes betegségek, rémálmok és természetfeletti események építik fel Ljudmila Petrusevszkaja ... Tovább

PETRUSEVSZKAJA MAGYARUL

www.prae.hu, 2016. október 25., Pintér Leila

A Margó negyedik napján Ljudmila Petrusevszkaja magyar fordításban 2016-ban megjelent Rémtörténetek orosz módra című kötetéről beszélgetett Goretity József, a kötet fordítója, a debreceni egyetem docense és számos, az orosz irodalmat érintő értekező mű szerzője, illetve Spiró György esztéta, író, fordító. Goretity szerint már nagyon is időszerű volt egy magyar nyelvű kötet megjelenése, hiszen – bár a saját hazájában évtizedekig hanyagolt szerző mára már élő klasszikusnak számít – Petrusevszkaját a magyar ... Tovább

A túlélés akarásától a megérdemelt világsikerig

www.librarius.hu, 2016. október 20., Grozdits Hahó

Людмила Стефановна Петрушевская a kortárs orosz irodalom egyik legizgalmasabb figurája, de ezzel igazán nem mondtunk túl sokat! Az 1938-ban született szerző már a rendszerváltás előtt is része volt a magyar kulturális életnek, a Három lány kékben című darabját 1987-ben mutatta be a Katona József Színház (ekkoriban a Szovjetunióban még be volt tiltva ez a színmű is). Petrusevszkaja írta a Mesék meséje (Сказка сказок) című szöveg nélküli animációs film forgatókönyvét. Közel hetven éves volt, amikor a kávéházak ... Tovább