Martos Gábor: Műkereskedelem

EX LIBRIS

es.hu, 2013. szeptember 16., Gyenge Zoltán

A művészet nem arra hivatott, hogy gyönyörködtessen, sőt, Schelling szerint csak az igazán „nagy barbárok” várják el a művészettől az érzéki gyönyörűséget. A hasznosságot követelni nem csekélyebb „barbárság”: „Ezt csak egy olyan kor követelheti meg a művészettől, amely gazdasági találmányokra fordítja az emberi szellem legnagyobb erőfeszítéseit” – mondja Schelling. Tudjuk, a mai kor véleménye ettől „némileg” eltér, hisz magas helyről kinyilatkoztatták: a „kultúra nem termel értéket”, hanem „csak” gyönyörködtet. Ennek az értéktelen ... Tovább

MŰKERESKEDELEM - Egy cápa ára

MISZ Hírlevél, 2013. augusztus 21., Osman Péter

„Martos Gábor (1953; művészeti író; a MúzeumCafé főszerkesztője) 2000 óta foglalkozik intenzíven a műkereskedelem elméleti kérdéseivel. Miután több száz cikket írt ezekkel kapcsolatban hazai és külföldi lapokban, 2011-ben – Magyarországon elsőként – az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában PhD fokozott szerzett a témából.” – olvasható a Typotex ajánlójában. E könyve számunkra itt azért különösen izgalmas és tanulságos, mert amit a műkereskedelemről elmond, az igen sok egybeesést ill. párhuzamot mutat a ... Tovább

Műkereskedelem: érhet-e dollármilliókat egy cápadög?

Mandiner, 2013. augusztus 7., Rajcsányi Gellért

Hogyan lesz felbecsült értéke és pontos ára egy műtárgynak? Láthatatlan vagy nagyon is látható kezek mozgatják a műkereskedelmet? Mikor indult el a műtárgyak kereskedelme, és hogyan jutottunk el napjaink észveszejtő, pénzügyi rekordot rekordra halmozó műkereskedelméig? Ezeket a kérdéseket járja körbe Martos Gábor a Műkereskedelem: egy cápa ára című könyvében. A kötet nem építkezik lassan: rögtön az első sztorival beszippantja az olvasót a kortárs műtárgykereskedelem látható és háttérbe húzódó, félhomályos szféráiba. A címadó ... Tovább

Az uszonyok már a lefolyóban vannak

prae.hu, 2013. július 8., Vass Norbert

Martos Gábor munkája hatalmas számokkal és nagy sztorikkal van tele. A szerző az aukciók izgalmas világába merült alá, recenzense pedig nem emlékszik már pontosan, hogy az árveréseken elkelő festmények láttán, vagy azok árának hallatán kezdett-e el levegő után kapkodni. Az Egy cápa árát mindenesetre minden bölcsésznek olvasnia kell, mielőtt megveszi élete első Francis Bacon-képét. Kezdjük egy groteszk mesével. S mert láttuk – ezúttal pedig láttatni igyekszünk –, a műkereskedelem többszáz éves ... Tovább

Amikor a kalapács nyer

Mozgó Világ, 2013. június 11., Almási Miklós

Nem semmi a címlapon látható „műalkotás” (egy négy és fél méteres cápa, üvegszekrényben, formalinos vízben), még inkább elképesztő az árának a metamorfózisa: indul hatezerrel – ennyit kértek érte a halászok –, aztán mindjárt ötvenezer font lesz, pár év, és két és fél milliót fizetnek érte, és még ennél is megy feljebb – ahogyan gazdát cserél. Az árrobbanást az okozta, hogy a vízi szörnyből műtárgy lett, és a többszörös csere motorja az érte fizetett pénz megsokszorozása volt. Igaz, a folyamat nem ... Tovább

Mégis mennyit ér egy műalkotás?

PRAE.HU, 2013. április 5., Kocsis Katica

A Kieselbach Galéria támogatásával jelent meg Martos Gábor legújabb könyve, ami talán az eddigi legátfogóbb hazai összefoglalás a műtárgypiac jellegéről és a műkereskedelem működéséről. A könyv erőssége, hogy nemcsak a nemzetközi műtárgyakra és árverésekre fókuszál, hanem részletesen végigveszi a magyar műveket és eseményeket is.Az Egy cápa ára alcímet viselő könyv kiindulópontját Damien HirstA halál fizikai lehetetlensége egy élő tudatában című alkotása adja. Ez a mű tulajdonképpen nem más, mint egy hatezer fontért megvásárolt ... Tovább

A művészet sajátos gazdaságtana

Élet és Tudomány, 2013. március 29., Buda Béla

A művészet már a középkortól kezdve gazdasági értéktermelő „ágazat” is, ez az utóbbi fél évszázadban igen nagy mérteket öltött. Műtárgyak csillagászati összegekért cserélnek gazdát, hatalmas árverések zajlanak, nagy aukciós házak versengenek egymással, és a gyűjtés mellett fontos vásárlási motívum a befektetés is. A műkereskedelem különös világáról sokat szól a média és az egész jelenségkör közbeszéd tárgya a gazdagok, a művészek és műkedvelők vagy gyakran a társadalomfilozófusok között. Most ... Tovább

Öntörvényű világ

Népszava, 2013. március 20., B.É.

A Kieselbach Galériában mutatta be a Typotex Kiadó Martos Gábor régen várt könyvét, a Műkereskedelem - Egy cápa ára című kötetet. A műkereskedelem lényegéről, piaci és művészeti oldaláról, működéséről tudható ismereteken kívül a szerző könyvében összegyűjtötte a műkereskedelem világának elképesztően érdekes eseteit, s káprázatos leütési csúcsait is. Az elegáns, szép könyv műfaját tekintve ismeretterjesztő mű, de a szerző szerencsés kézzel nyúlt a tárgyhoz: olyan izgalmasan tárgyalja a címben jelzett témáját, ... Tovább

A kérdés: mit fizet meg a vásárló

Népszava, Bársony Éva

A művészeti árverések titokzatos és izgalmas világáról jelent meg Műkereskedelem - Egy cápa ára címmel Martos Gábor könyve. Az Írók Boltjában holnap délután 4 órakor György Péter esztéta mutatja be az elegánsan illusztrált, olvasmányosan megírt kötet. A szerzővel a téma időszerűségéről beszélgetünk. - Mottóként idézi egy angol festő véleményét, miszerint ma a műkereskedelem korát éljük. Igaz ez?- Sok szempontból igen. Napjainkban óriási pénzek forognak a műkereskedelemben, és számos példa ismert arra is, hogy némely művet, majd ennek hatására az ... Tovább

Miértek a műérték körül - Valóban a kereskedelem fogja meghatározni, mi a művészet?

Népszabadság, Csordás Lajos

Nagyon érdekes, de tulajdonképpen szörnyű következtetést tartalmaz Martos Gábor Műkereskedelem – Egy cápa ára című könyve. Lényegében azt, hogy a jelenkor művészettörténetét a műkereskedelem írja, vagyis művészet az lesz, ami művészetként eladható. És minél jobban adható el, annál magasabbra rangsorolt művészet lesz. A kötet tankönyvszerű alapossággal és az olvasóban is izgalmat keltve elemzi a hazai és nemzetközi műkereskedelem történetét, valamint jelen állását. A cím és a kezdő történet Damien Hirst ... Tovább

Cápaleves

Art Magazin, Rieder Gábor

„Gyakran van szó társaságokban – így írt bő száz éve a nagy palóc – a képek túlságos áráról. Azt mondják, abnormis, hogy egy nagy piktor többet kapjon egy képért, mint amennyit egy nagy államférfi, egy lángeszű bíró (vagy akármiféle) egy egész életen át szerezhet működésével. No én ezt nem irigyelem a festőművészektől, de bizonyos kifogásaim és kételyeim nekem is vannak. Az például az én fejembe se fér, hogy egy szép major egy szép erdővel, a háta mögött egy kis réttel, néhány gyönyörű fával többe kerüljön és többet érjen egy képre ... Tovább