Martos Gábor: Önarckép nyaklánccal

„A nőket kevesebbért ütik le” – Durva hátrányban vagyunk a műtárgykereskedelemben is

wmn.hu, 2025. március 21., Fiala Borcsa

Martos Gábor, az Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben című könyv szerzője, művészeti író, a MúzeumCafé volt főszerkesztője nemrégiben a Ludwig Múzeum előadásán beszélt arról, milyen felháborító kettős mérce uralja még a művészetet is. A felháborító szót nem csak a magam véleménye miatt írom, maga az előadó is több ízben kijött a sodrából, miközben az igazságtalanságokat sorolta, és nem tagadom, az esemény végeztével úgy álltam fel a székemből, hogy viszketett a tenyerem: le kellene dönteni pár férfi alkotta szobrot. Végül sikerült úrinőhöz ... Tovább

Leltár - Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben

Octogon 175. szám 2022/3., 2022. június 20., Ipsics Barbara

Georgia O’Keffee Jimson Weed / White Flower No.1. 1932. (Csattanó maszlag / Fehér virág No.1.) című, nagyléptékű festménye vitathatatlanul az egyik legismertebb a több mint kétszáz grandiózus, virágmotívumot ábrázoló festménye közül. Ez a finoman megmunkált „medalion” nem kevesebb mint 44.405.000 dollárért kelt el 2014-ben a Sotheby’s New York-i árverésén, és ezzel a műkereskedelemben fellelhető női alkotók toplistájának élére került. Noha azt gondolnánk, hogy igen látványos és átütő a siker, annak fényében, hogy a férfi alkotók ... Tovább

Női alkotók a műkereskedelemben

kulturpara.hu, 2022. május 19., GReni

Bár évről évre sok területen közeledtek egymás felé a számok, még mindig számos területen hatalmas különbségek vannak nők és férfiak értékelései között. De vajon mi a helyzet a művészetek területén? Befolyásolja a mű értékét az alkotó neme? Kisebb szerep jut vajon a női alkotóknak? És vajon miért van jóval kevesebb női művész, avagy miért ismerünk jóval kevesebb női művészt, mint férfit? Martos Gábor Önarckép nyaklánccal című kötetében ezeket a kérdéseket próbálja körüljárni. Senkit nem szeretnék megtéveszteni, ugyanis ezekre a kérdésekre ... Tovább

„Dilettáns marad, és soha a művészetet és tudományt előre nem viszi” – női alkotók a műkereskedelemben

nlc.hu, 2022. március 12., Benecz Judit

Elgondolkodtató és informatív könyv jelent meg a műkereskedelem egy szeletéről, mely ragyogóan rávilágít, a nők a történelem során szinte mindig a társadalom másodlagos szereplőinek számítottak. Művészeti körökben még ma is. A műkereskedelem alapvetően nem olyan téma, amiről csak úgy felcsap az ember egy könyvet, pláne, ha a művészettörténethez, a képzőművészetekhez is jobbára csak laza szálak kötik. Velem legalábbis ez a helyzet, mégis, néhány hete, mikor felfedeztem magamnak Martos Gábor Önarckép Nyaklánccal – ... Tovább

Az asszonynak a helye

reblog.hu, 2021. július 28., múzeumcafé

Vajon divatkövetés, hiánypótlás vagy pozitív diszkrimináció eredménye, hogy az elmúlt két-három évben megnőtt a figyelem a nőművészek, női művészek sorsa és értéke iránt, a múzeumokban éppúgy, mint az aukciós házakban? Ma már elmondható, hogy a nyugati múzeumok gyűjteményeiben jelentősen megváltozott a férfi és női művészek aránya (gyakorlatilag a nulláról indultak a nők), és ez nyilván örvendetes, a számlálás és a nemi szempontú statisztika mégis kicsit zavarba ejtheti az embert. Martos Gábor műkereskedelem-elméleti kötetei többnyire nem is adnak választ a felvetett, ... Tovább

Egy a háromszázhoz, avagy „gender-alapú” aránytalanságok a műkereskedelemben

mutargy.com, 2021. május 14., műtárgy.com

Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben címmel jelent meg Martos Gábor művészeti író legújabb könyve, amelyben ezúttal a női alkotóknak a műkereskedelemben betöltött szerepét járja körül – a műtárgy.com készített ajánlót a könyvről. „2017. november 15-én este a Christie’s aukciósház New York-i árverésén egy 70 millió dolláron indított, tizenkilenc percen át tartó licitcsata végén 400 millió dolláron ütötték le Leonardo da Vinci (1452–1519) Salvator Mundi (A világ megváltója, vagy másként A világ üdvözítője) című, 1500 körül készített festményét; ... Tovább

Ki festette ezeket?

magyarnemzet.hu, Tóth Ida

Negyedszázada jelent meg a színen az Anonymous was a Woman (Anonymus nő volt) kezdeményezés. A program elnevezése Virginia Woolf Saját szoba című esszéjének egy megjegyzésére utal, amely szerint a női festők sokszor azért nem szignálták festményeiket a korábbi évszázadokban, mivel nőként nem is igen alkothattak volna. Woolf egyébként úgy gondolta, hogy a valódi egyenjogúsághoz mindenképpen fontos a saját kereset és a privát tér, vagyis a saját szoba. Martos Gábor művészeti író erőteljes felütéssel indítja az Önarckép nyaklánccal – Női alkotók ... Tovább

Mennyire számít a művész ivara a műkereskedelemben?

librarius.hu, Grozdits Hahó

Hihetnénk azt, hogy a műtárgykereskedelem szövevényes és kifürkészhetetlen útjai csak a vásárlóképes – és erre nyitott – keveseket érinti. Pedig ez a piac nem csak izgalmakkal, de tanulságokkal is szolgálhat. Ahogy sok esetben maga a művészet látleletet ad a világról, úgy a műtárgyak adásvétele is alkalmas arra, hogy megértessen velünk folyamatokat, trendeket, irányokat, melyek a tágabb világot mozgásban tartják. MARTOS GÁBOR MŰVÉSZETI ÍRÓ jó érzékkel húzza elő a műkereskedelem köréből azokat a témákat, ... Tovább

Könyvajánló – Martos Gábor: Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben

alkotomuveszet.hu, Sipos Tünde művészettörténész

Immár sorban a harmadik kötet jelent meg Martos Gábor tollából, melyek között különböző tematika szerint a műkereskedelem jelenségeit, és érdekfeszítő jellegzetességeit veszi górcső alá. Az Önarckép nyaklánccal című könyvével nem kisebb feladatot vállalt magára, mint hogy egy olyan fehér foltot töltsön ki, ami sok szempontból korunk egyik legnagyobb adósága, mégpedig a nőművészek tevékenységének bemutatása. Mert, mint az élet számos területén, úgy a művészet és a műkereskedelem színterén sem csupán mellékágat képeznek a ... Tovább

Női alkotók a műkereskedelemben

Műértő 2021. szeptember-október, Sinkó István

Martos Gábor fontos kérdéseket feszeget új kötetében. Az Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben című munka a képzőművészet történetének női alkotóiról és a műkereskedelemben való megjelenésükről szól. „Remélem, hogy lassan egy olyan világba kerülünk, ahol már nem lesz különbség a férfi és női művészek árai között, ahol természetes lesz, hogy az árakat a műalkotások minősége, nem pedig azok készítőjének neme határozza meg” – idézi a szerző Alex Rottert, a Christie’s kortárs művészeti részlegének igazgatóját. E könyv a diszkrimináció összes ... Tovább

Önarckép nyaklánccal

ottanna.hu, Ott Anna

Néhány éve az Urániában találkoztam, amikor egy beszélgetést moderáltam Gábor mellett Oltai Katával és Bencze Petivel a Senki többet című film kapcsán. A film és a beszélgetésünk témája is a műkereskedelem alakulását járta körbe és a számomra mint laikusnak a legizgalmasabb kérdést igyekeztek megválaszolni, hogy mégis hogy lehetséges az, hogy bizonyos emberek dollármilliókat fizetnek képekért, amin egy-két ecsetvonás látható és egyáltalán ki árazza be ezeket a képeket. Martos Ilyet én is tudok - Sokmilliós művek kalapács alatt címmel írt is ... Tovább

Nők a férfiművészet tengerén

konyvterasz.hu, Torma Tamás

Számít valamit, hogy a festmény alkotója nő volt vagy férfi? A műkereskedelem markáns és határozott választ ad erre: sokszoros különbség érhető tetten a férfi alkotók javára. Az utóbbi évek fejleménye, hogy e téren is elindult a változás. Martos Gábor alaposan adatolt könyve ezt, illetve a múzeumok és galériák kiállításpolitikáját követi végig, számtalan kínzó kérdést vetve fel az olvasóban. Modok Mária festő volt, festő nő vagy festőnő? Azt, hogy ki volt Frida Kahlo, valószínűleg sokan tudják – de ki volt Modok Mária? A ... Tovább

NŐK A MŰKERESKEDELEMBEN

jelen.media, Szabó Brigitta

„A nő korábban fejlődik, de teljes férfiú-érettségre sosem jut: könnyebben tanul és felfog, de híján van a teremtő géniusznak. Dilettáns marad, és soha a művészetet és a tudományt előre nem viszi.” Szép kis idézet… Nos, ezt Martos Gábor, Önarckép nyaklánccal – Női alkotók a műkereskedelemben című könyvében olvastam és Madách Imre akadémiai székfoglalójából való. Attól a Madáchtól származik, aki hét nyelven beszélt, jogász, költő, drámaíró, akadémiai tag, a 19. század kultúrájának meghatározó alakja volt, s olyanokat is mondott/írt, hogy ... Tovább

FESTÉKNYOMOK AZ ÜVEGPLAFONON

revizoronline.com, Kántor Viola

Az elmúlt években árrobbanás tapasztalható a női alkotók aukciós áraiban, de még mindig hatalmas a nemek közötti különbség a műkereskedelmi piacon. KÁNTOR VIOLA RECENZIÓJA. Mintha egy légbuborékos fólia mögött a láthatatlanság és a láthatóság határán oszcillálnának, nőalakokat ábrázoló képek derengenek elénk rögtön a címlapon. Nem férfi tekintet irányította képek ezek, mindegyik női alkotó munkája. Látjuk a mai #metoo-mozgalom 16-17. századi előfutárának is beillő barokk mester, Artemisia Gentileschi egyik festményét, az ... Tovább

Nők a piacon - Női alkotók műkereskedelmi szerepléséről

ujmuveszet.hu, Rudolf Anica

Nők a piacon Női alkotók műkereskedelmi szerepléséről Rudolf Anica Martos Gábor évtizedek óta műkereskedelemmel foglalkozik. Első könyve, a Műkereskedelem – Egy cápa ára, 2013-ban jelent meg a Typotex gondozásában, a műkereskedelem világába való bevezetést célozta. Ezt követte 2018-ban a második kötet, az „Ilyet én is tudok”, amely az absztrakt, nonfiguratív művészet műkereskedelmi szereplését járta körül. Már akkor felmerült a szerzőben a gondolat, hogy e kettő mellé egy harmadikat is írna, amely újabb szeletet ragadna ki ... Tovább