Élet és Irodalom, 2013. július 15., Fogarassy Miklós
A holland kutató így definiálja a trompe-l’oeil (ejtsd: tromplöj; szó szerint: [szemünket becsapni kész]) festmények sajátosságát: „a művész [ebben az esetben] nem egyszerűen a valóság hű ábrázolására törekszik, arra tart igényt, hogy úgy tekintsenek rá [vagyis művére], mint az anyagi valóság egy darabjára, emiatt a megtévesztésig háromdimenziósnak (3D!) kell hatnia... A festett színeknek meg kell hazudtolniuk a valóságos színeket és fényeket és árnyékokat”.
Az olvasót meglepheti az, ahogy Nicolaas Matsier e festési koncepcióval foglalkozó ... Tovább
Ha Uri Geller ecsetet ragadott volna
Könyves Blog, 2012. szeptember 19., florescu
Az 1945-ös születésű holland úriember elsősorban a szépirodalom és a gyerekirodalom területén tevékenykedik. Csak remélni tudom, hogy fantasztikus művészeti kalandozása valamiféle előtanulmányként szolgál egy trükkös, a trompe-l'oeil-höz hasonlóan a határátlépés illúziójával kecsegtető munkához, amire aztán valamelyik hazai kiadó is felfigyel majd. Könyvének alcíme Trompe-l'oeil régen és most – művészettörténeti munkát foghatunk kezünkbe, amelynek stílusa inkább Arasse ügyesen lavírozó, brilliáns elemzéseihez, ... Tovább
3D a festészetben − trompe-l'oeil régen és mos
Spanyolnátha, 2012. május 4., Vass Nóra
A holland Nicolaas Matsier tollából megszületett gyűjteményes munka egy igen izgalmas festészeti stílus legismertebb és legmeghökkentőbb darabjait felsorakoztató, igazán élvezetes írásmű. A szerző saját bevallása szerint sem akart a szakma számára könyvet írni, hiszen nem művészettörténész, műkedvelőként közreadott válogatása pedig az olvasóval is elfeledteti, hogy egy tudományos igénnyel, közlékeny stílusban megírt, valójában komoly elemzéseket és problémafelvetéseket tartalmazó könyvet tart a ... Tovább
Festményekről másképp
Könyvhét, 2012. április 17., Jolsvai Júlia
A Typotex Kiadó Képfilozófiák című sorozatában az utóbbi időben három figyelemre méltó kötet is napvilágot látott. Daniel Arasse Festménytalányok, Nicolas Matsier 3D a festészetben és végül, de nem utolsó sorban Orosz István A követ és a fáraó című művei. Daniel Arasse (1944–2003) francia művészettörténész, aki már nem ismeretlen a magyar olvasó előtt, hiszen az immár második kiadásánál járó Festménytörténetek is az ő alkotása. Az első könyv Arasse rádióelőadásainak írott szövege, amelyeket 2003-ban tartott a France Culture adóján. A Festménytörténetek ugyanazon ... Tovább
3D a festészetben
LUPE Magazin, 48. szám, 2012. február 14., Eiler Olga
A háromdimenziós ábrázolás az alkotóművészek tökéletességre törekvésének eredménye. Az emberben mindig működött a vizuális kommunikáció igénye a barlangrajzoktól napjainkig, azonban kezdetben a térhatás csak a szobrászatban valósult meg.
A perspektivikus ábrázolásmód a reneszánsz korában kezdődött, amikor a művészek a valóság hiteles bemutatására törekedtek. Behatóan foglalkoznak az emberi test felépítésével, a dolgok térbeli tulajdonságaival, majd a teret tanulmányozva, megvalósítják a térbeli ... Tovább
3D a festészetben
Alaprajz, Halász István
A holland szerző imponáló őszinteséggel vallja meg, mindjárta leg¬elején: ő biz' nem művészettörténész, műkedvelő csupán, aki a hoz¬zá hasonló műkedvelőknek akar örömet okozni. Jó lesz ez nekünk? —kérdjük magunktól tettetett naivsággal. De azért van egy kis suskus a dologban, mert már az elején kitetszik: amennyit utánajárt a dolgok¬nak, abból már jobb helyen kitelne egy kisdoktori.A cím is kissé félrevezető, mert bőven esik szó itt más dolgokról — égen és földön — mint festészet. Alapvetően persze a trompe-l'oeil-ről beszél különféle ... Tovább
Festett (tér)élmények
Múzeum Café, Martos Gábor
Az idősebbik Pliniustól tudjuk, hogy ,,már a régi görögök is…”, konkrétan itt és most azt, hogy a Kr. e. 4. században valamikor egy Parrhasziosz és egy Zeuxisz nevű festő azon versengett, hogy melyikük a jobb. Zeuxisz festett egy szőlőfürtöt, ami olyannyira élethűre sikeredett, hogy a madarak mind rászálltak a képre, és csipegetni akarták. A sikertől eltelt festő meg akarta nézni vetélytársa művét, ám annak műtermébe lépve csak egy függönyt látott. Türelmetlenül sürgette Parrhaszioszt, hogy húzza már el a leplet, és ... Tovább
A tér: játék és rejtély
Ózon Összművészeti Magazin, Kondor Attila
A képzőművészet valamennyi problémájában közös a térképzés feladata. A tér különös dolog, amelyben kiterjedhetnek és mozoghatnak a fizikai létezők: teret ad, hogy létezzenek majd megszünjenek és újabb létezőknek adjanak helyet. Maga a tér azonban mindig túl van ezeken a változásokon. Önmagára redukálva tiszta üresség, teljességgel megfoghatatlan – szó szerint és fogalmilag is. A térnek mint ürességnek ez a nyugtalanító természete eltérő reakciókat váltott ki a különböző típusú civilizációkból. Jól ... Tovább