Élet és Irodalom, 2006. július 14., Goretity József
Tulajdonképpen ezzel a személyiség- és világfelfogással áll szoros
kapcsolatban Florenszkijnél az ikon, az ikonfestészet és az ikonosztáz.
Florenszkij először is egy mindenki által tapasztalható dologból, az álmokból
indul ki: bizonyos álmokban az álomképek sorának vége egybeesik az álmon
kívülről, az empirikus világból származó külső jelenséggel-hatással (például
hanggal), amiből az orosz vallásfilozófus arra a következtetésre jut, hogy az
álomkép fordított irányba halad a kanti időfogalomhoz képest, vagyis hogy az
álom révén ... Tovább
Az ikonosztáz
új Könyvpiac, 2006. június 1., Szőke Katalin
Pavel Florenszkij (1882–1937): Az ikonosztáz című könyve immár második kiadásban
jelent meg magyarul. Az első kiadáshoz képest a könyv jelentős változásokon ment
át. A mű, amely A kultusz filozófiája című nagyszabású munka része lett volna,
Florenszkij életében nem jelent meg, csak külföldön adták ki több ízben a
pontatlanságok és kihagyások miatt hitelesnek nem tekinthető szöveget. Az első
magyar kiadás azonban az 1972-es, moszkvai Bogoszlovszkije Trudi (Teológiai
munkák) sorozatban megjelent Florenszkij-írás ... Tovább
Az ikonosztáz
amna.lapja.hu, 2006. január 22., Edeneye (Pető Zoltán)
„Tudósnak látszottam belül azonban mágus voltam” (Pavel Florenszkij) Pavel Alexandrovics Florenszkij a XX. századi orosz kultúra kiemelkedő tudósegyénisége, a legszerencsétlenebb korban élt és alkotott, amely teremtő elme számára valaha adatott. Az oroszországi bolsevik forradalom, a sztálini terrorállam kiépülésének időszakában. Egyetemi tanulmányait a Moszkvai Egyetem matematika-fizika szakának elvégzése után, mivel a természettudományok által megszerezhető behatárolt igazságok nem elégítették ki megismerési vágyát, ... Tovább
Florensky’s Iconostasis
Unurthed
Three Orthodox icons, the painting of which is
described in Pavel
Florensky's Iconostasis.
Thanks go to Polymathicus for
recommending this essential text.
"In creating a work of art, the psyche or soul of the artist ascends from
the earthly realm into the heavenly; there, free of all images, the soul is fed
in contemplation by the essences of the highest realm, knowing the permanent noumena of things; then, satiated with this knowing, it descends again to the earthly
realm. And precisely at the boundary between the ... Tovább
Az ikonosztáz
Holmi, Ruzsa György
Az ikont sokan olyan speciális táblaképnek tekintik, amely az Istennel való találkozási pontot jelenti, vagyis az e világinak és a túlviláginak a határán lévő misztikus tárgynak. Ezért az ikonok egyik jellemző vonása a hagyományőrzés, az ősi kánonok tisztelete. Természetesen nem kell túlzott merevségre, nehézkességre gondolnunk, hiszen e sajátos retrospektív szemlélet a régi szent életű remeték elmélkedéseit idézi, a színvilág egyedi intenzitásában, az elvontságra és a tökéletességre törekvő képszerkezetben, a bonyolult ... Tovább
Fölnevelni magunkban az igazságot
Műértő, Kondor Attila
Művészet és teória: Szemjon Frank és Pavel Florenszkij kötetei
Az elmúlt évtizedek képzőművészetének legnagyobb horderejű változása nem új irányzatok vagy teoretikus nézőpontok megjelenése volt, hanem a művészeti élet technokratikus , amely a korábban üzletellenes intenciókkal született műfajokat is -- mint az installáció vagy a kísérleti videó -- könnyedén domesztikálta. Az áprilisi Műértő nagy figyelmet szentelt Morozov, Scsukin és Tretyakov kollekcióépítő tevékenységének, magától értetődőnek tűnik összevetni a modern műgyűjtés „hőskorával” a jelent. ... Tovább
Ikonteológiai alapvetés
Litera
Pavel Florenszkij emlékest
„…Isten létének filozófiai bizonyítékai közül legmeggyőzőbben éppen az hangzik, amiről a tankönyvek még csak említést sem tesznek, s ami körülbelül az alábbi szillogizmusban adható meg:
»Rubljov Szentháromsága létezik,
tehát létezik Isten. «…”
Pavel Florenszkij ikonteológiai alapvetése életében nem jelenhetett meg, az utóbbi évtizedekben azonban felfedezték, és a világ számos nyelvére lefordították (rövidített változatát 1988-ban adták ki magyarul a Corvina Kiadó jóvoltából). ... Tovább