Péter Rózsa: Játék a végtelennel

Egy „érthetetlen” tárgy szépsége

Népszabadság 2000. 04. 18.

A játék nem fölösleges luxus saját világunk megértésének egyik legfontosabb eszköze. Ez a több évtized után végre újra megjelent könyvecske a Matematika kívülállóknak alcímet viseli. Szó van benne igen sok mindenről, az egyjegyű egész számok összeadásától kezdve az integrálszámításon keresztül egészen Gödel nevezetes tételéig, mely azt állítja, hogy az aritmetika bármely axiómarendszerének nyelvén meg lehet fogalmazni olyan kijelentést, amely az axiómarendszeren belül se nem bizonyítható, se nem cáfolható. Vajon lehetséges-e ... Tovább

Hogyan írjunk ismeretterjesztő remekművet?

Magyar Tudomány 2000. 8. szám – Könyvszemle, Máté András

Hosszú idő múltán végre vállalkozott egy kiadó Péter Rózsa Játék a végtelennel című műve újbóli megjelentetésére. (7. kiadás!) Gondolom, sokan vagyunk úgy vele, hogy ezt a kis könyvet, a tőle kapott bepillantást a matematika művészetének műhelytitkaiba, fiatalkorunk nagy élményei között tartjuk számon, és örömmel látjuk, hogy az újabb nemzedékek fiai-lányai is kézbe vehetik. A szerző mindenekelőtt a matematikára „botfülűeknek” szánta ezt a munkáját. Úgy, ahogy Kodály nem hitt abban, hogy van igazán botfülű, énekre-zenére taníthatatlan gyerek, Péter Rózsa sem ... Tovább

Játék a végtelennel

Élet és Tudomány — 1999. 40. szám, Scharnitzky Viktor

„A könyv nem-matematikus érdeklődésű intellektuális embernek szól: az irodalom, a művészet, a humánum emberének. Sok szépet kaptam arról az oldalról, most viszonzásul átnyújtom a matematikát. Hadd lássák meg: nem vagyunk olyan messze egymástól... Én nemcsak azért szeretem a matematikát, mert alkalmazni lehet a technikában, hanem főleg azért, mert szép." Az idézetek Péter Rózsa Játék a végtelennel című könyvének első, illetve negyedik kiadásának előszavából valók. A kötet kiindulópontja a szerzőnek ... Tovább

Játék a végtelennel

Magyar Innovációs Szövetség Hírlevele, 2005/5., Dr. Osman Péter

No, ez a könyv nagyon nem az agyilag lustáknak való. Szerzője - a 20. századi honi matematika-kutatás egyik nagy alakja, egyetemi tanár, az MTA tagja, Kossuth-díjas, Állami díjas - benne arra a szinte teljességgel lehetetlen feladatra vállalkozik, hogy olyanoknak adjon érdemi betekintést a matematika világába, magyarázza el a matematika különböző területeinek lényegét, akik nemcsak járatlanok e tudományban, hanem nem is hajlandóak szívós, kitartó tanulással fizetni e tudásért. Márpedig, Euklidészt idézve ... Tovább

Játék a végtelennel

Műszaki Magazin – 2005/3., Virágh Judit

A műszaki szakemberek körében szinte magától értetődő a matematika bizonyos fokú ismerete, értése, de a hatvan éve először napvilágot látott, és azóta számos magyar és idegen nyelvű kiadást megért kötet lapozgatásával egyenesen annak megszeretéséig is eljuthatunk. Sőt, bátran adhatjuk ebből a célból „kívülállók” kezébe is. Mint ahogyan azt a Matematika kívülállóknak alcím is jelzi, a Játék a végtelennel szerzője egykoron nem kisebb feladatra vállalkozott, mint a matematikát csak tisztes távolságból, ... Tovább

Játék a végtelennel

Népszabadság Online 21. hét, Vincze Attila Tamás

Péter Rózsa a 20. századi magyar matematika egyik nagy alakja, 2005-ben lesz 100. évfordulója. Azok közé a kivételes egyéniségek közé tartozott, akik egyformán kiemelkedőt alkottak kutatóként, pedagógusként, és könyvíróként. Játék a végtelennel című könyvét elsősorban nem-matematikus érdeklődésű intellektuális embereknek szánta, melynek alapja Benedek Marcellel folytatott levelezése volt. Ezért úgy kellett írnia szeretett tárgyáról, hogy a komolyabb előképzettséggel nem rendelkező olvasók is követni tudják, s kedvüket leljék benne. Hogy kísérlete mennyire ... Tovább

Játék a végtelennel

BUKSZ – 2005. tavasz, Reményi Édua

G. H. Hardy a Mathematician’s Apologyban így ír: „Ahogyan a festő vagy a költő mintáinak, úgy a matematikuséinak is szépeknek kell lenniük; a gondolatoknak, mint a színeknek vagy a szavaknak, valamilyen harmonikus módon illeniük kell egymáshoz. A szépség az első próba: a rút matematikának nincs állandó helye a világban. Itt kell foglalkoznom azzal az általánosan elterjedt téveszmével is (noha valószínűleg sokkal kevésbé az manapság, mint húsz évvel ezelőtt volt), amit Whitehead »irodalmi babonának« nevezett: a matematika szeretete és esztétikai élvezete ... Tovább