Mivel egy „beszéd” szövege, nagyvonalúságot fedezhetünk fel a gondolatmenetben, egy-egy éles mellékmondat kifejtetlensége ingerelheti az olvasót (Weiss János fordító az Utószóban a szociológusok ámításáról szólóra kapja fel a fejét, én ott füleltem nagyon, ahol az irodalomra mint a szabadság általi fertőzöttség terjesztőjére utal), a záró következtetést a gordiuszi csomó átvágásának érezhetjük, mindazonáltal összességében és részleteiben igen izgalmas összefüggéseket vet fel a mű, történeti metszetben is.
A kortárs német filozófus, Peter Sloterdijk ... Tovább
A stresszközösség nyomása
es.hu, 2024. szeptember 20., Szokács Kinga
Sloterdijk azt mondja, hogy az európai eszmetörténetet lényegében már kétszázötven éve a rousseau-i felfedezések elleni küzdelem hatja át, mivel az „önmaga mélységéig rêverie-szubjektum” tömeges felszabadulása a társadalom végét jelentené. Ezért nevezi csodálatosnak a nyugati típusú individuális tömegtársadalmat, ahol az individuumok egy része, például a fiatalok egy csoportja, rendelkezik a „boldog használhatatlanság” tapasztalatával.
A teoretikus tevékenység „magamagáért érdemli meg a szeretetünket: ... Tovább