Tini-Tudomány nagyoknak
Élet és Tudomány – 2002. augusztus 30., Bóc István
Jó néhány éve már annak, hogy Rózsa György „Fekete macska” címmel vezetett egy meglehetősen bárgyú vetélkedőt a tévében. A játék végén a győztes három lefüggönyözött kirakat közül választhatott: „Melyik tartalmát kéri nyereményként?” A szerencsésen kiválasztott ablak általában egzotikus utazást, a másik kettő vagy semmit, vagy kisebb értékű nyereményt rejtett magában. A játékos döntése után az egyik ki nem választott kirakatról — amelyről a rendező tudta, hogy nem a főnyereményt takarja — lehullt a lepel. Ezután, ha jól emlékszem, a játékos még megváltoztathatta döntését, és kérhette a másik — még föl nem fedett kirakat — tartalmát is: a főnyeremény az egyik mögött holtbizonyosan ott volt. Vajon azonos eséllyel nyert-e az, aki e pillanatban váltott, és az, aki kitartott eredeti választása mellett? Bármilyen meglepő, a válasz: nem! Philippe Boulanger, az Ezeregy tudós éjszaka című könyv szerzője, persze, nem ismerte Rózsa Gyurit, de írása pontos magyarázatot ad erre a tényre is. A TINI-TUDOMÁNY című sorozat darabjában Seherezádé meséi végigvezetik az ifjú (és a remélhetőleg minél több kevésbé ifjú) olvasót a matematika, a fizika és a biológia néhány fantasztikus, itt-ott vitatott érdekes tételén. A tiszta logikájú gondolatokon túl a szerző humora — amely elsősorban a lapalji jegyzetekben érhető tetten — gondoskodik arról, hogy figyelmünk egy pillanatra se lankadhasson. Mire végzünk az ötvenegy mesével, ha nem is kapunk átfogó képet arról, amit modern tudománynak neveznek, de látókörünk mindenképpen tágul. A könyv nyugodtan ajánlható minden fiatalnak, a 14 évestől a 110 évesig.
