Ralph W. Moss: Szent-Györgyi Albert

MISZ hírlevél, Dr. Osman Péter

"Ha új témát választasz, ne könyvek olvasásával kezdd! Láss hozzá mindjárt a munkához - bármit kutathatsz, csak csináld! Még az sem baj, ha nincs valami nagy ötleted, mert a munka során életre kelnek és érdekessé válnak a dolgok. Ha ezt elérted, már érdemes olvasni, jöhetnek a könyvek, a tanulás és minden egyéb." • "Nem elég, ha csak észrevesszük ugyanazt, amit mások, arra is rá kell jönni, ami másoknak nem jutott eszébe." • "A legvadabb elméleteket találom ki, a kémcsőben végzett reakciót a legszélesebb filozófiai gondolatokkal társítom, a legtöbb ... Tovább

Szent-Györgyi Albert

Élet és Tudomány — 2003. november 28., Barabás Zoltán

Régi adósságot egyenlít ki a kiadó e könyv kiadásával, hiszen a jeles tudománynépszerűsítő, Ralph W. Moss könyve eredetileg 1988-ban, azaz két évvel Szent-Györgyi Albert halála után látott napvilágot – akkor, amikor sokakban még elevenen élt az emberként is rendkívüli tudós emléke, és még sokan éltek azok a pályatársak, akik közelről ismerték hétköznapjait. A szerző nem csupán a Nobel-díjas tudós kutatói tevékenységét mutatja be, hanem megismerteti az olvasót (erre talán mi kevésbé szorulunk rá, mint az amerikai olvasók) Szent-Györgyi életének ... Tovább

Nagy hazánkfia: Szent-Györgyi Albert

A Szabadság – 2004. január 23., Frideczky Frigyes

Büszkék lehetünk arra, hogy az amerikai szimfonikus zenekarok zömét magyar karmester fejlesztette világhírűvé. (Solti, Ormándy, Reiner, Széll stb). A Nobel-díjas tudósok között is sok a magyar, illetve magyar származású. De mindük közül csupán Szent-Györgyi Albert vehette át magyar állampolgárként Nobel-díját. Róla írta Szent-Györgyi Albert című könyvét Ralf W. Moss neves amerikai tudományos szakíró, akinek könyve 2003 végén jelent meg Bakács Tibor fordításában. Szent-Györgyi Albert száztíz évvel ezelőtt, 1893. szeptember 16-án ... Tovább

Szent-Györgyi Albert

Vadon — 2004/1. szám, Kovács Zsolt

Manapság híjával vagyunk a példaképeknek. Jószerével ha akarnánk, sem tudnánk választani – legalábbis a természettudósok közül nem –, hiszen alig-alig jelenik meg róluk és munkásságukról könyv. Szerencsére most itt egy kivétel: Ralph W. Moss Szent-Györgyi Albert című munkája. Különösen az ifjúságnak érdemes végigolvasnia, mennyi küzdelem, munka és persze szerencse kellett a C-vitamin analizálásához, s mennyi erő és emberség ahhoz, hogy a sikert és a Nobel-díjat fel tudja dolgozni. Szent-Györgyi Albert ... Tovább

Az álmodozó idealista

Figyelő — 2004. május 13, Kovács Dénes

Még a valamelyest tájékozott polgárok is nagyjából annyit tudnak Szent-Györgyi Albertről, hogy ő volt – Kertész Imréig – nem csupán az első, hanem az egyetlen magyar, aki a szülőföldjén élt és dolgozott, amikor a Nobel-díját megkapta. Azután: ő fedezte fel a C-vitamint, és szorosan kötődött Szeged városához – és a paprikához. Ralph W. Moss, a tudományos ismeretterjesztést nemes feladatának tekintő amerikai író könyve mint egy másfél évtizedes késéssel jelent meg nálunk. A regényes életrajznak nem nagy fantáziáról tanúskodó a címe: ... Tovább

Szent-Györgyi Albert

Népszabadság Online 39. hét, Vincze Attila Tamás

„Ralph Moss fantasztikusan sokszínű életrajzot írt Szent-Györgyi Albertről. A könyv Szent-Györgyi életpályájának három aspektusát meséli el: életének történelmi hátterét, melyben a huszadik század legdrámaibb eseményei közül is szerepel néhány; a tudós fausti küzdelmét, hogy megfejtse az élet titkát; valamint Szent-Györgyi konfliktusait a tudományos élet irányítóival. A könyv több kötelező tiszteletadásnál; olyan dokumentum, amely a közelmúlt történelmének legjellemzőbb vonásait is megrajzolja.” - Ilya Prigogine, Kémiai Nobel-díjas, 1977 „Ezt az életrajzot ... Tovább

Egy nagy tudós regényes élete

Élet és Tudomány, Németh Ferenc

„Van-e, ki e nevet nem ismeri?” E verssort színészről írta Petőfi , s a színészneveket még olyanok is ismerik, akik nem járnak színházba. Jóllehet a tudósok nevéről már kevésbé mondható el ugyanez, Szent-Györgyi Albert kivételnek számít, rá igazán illik Petőfi sora. Bizonyára azért is, mert itthon élő kutatóként kapta 1937-ben a Nobel-díjat, méghozzá a „paprikás városban”, Szegeden, és nem utolsósorban azért, mert a köztudatban felfedezése a szegedi paprikához kötődik. Joggal, mert ott és abban talált olyan növényi anyagra, amelyből ... Tovább

Szent-Györgyi Albert

Magyar Innovációs Szövetség, Dr. Osman Péter

Milyen embernek is kell lennie a rendkívüli tehetséggel megáldott kutatónak ahhoz, hogy elegendő lehetőséget kapjon alkotó képességei kibontakoztatására? És milyennek kell lennie ahhoz, hogy tűzön-vízen keresztül, minden áron kikényszerítse magának ezeket a lehetőségeket? Moss e könyvét olvasva Szent-Györgyi Albert bonyolult és ellentmondásoktól sem mentes életéről, és nagyívű tudományos pályafutásáról, bőséggel kapunk okot és alkalmat, hogy ezen elgondolkodjunk. Egy nagyon hosszú, és még inkább különleges életút bontakozik ki előttünk, sok hányattatással ... Tovább