Ars Mathematica
Rényi a magyar matematika egyik legnagyobb alakja, és a magyar valószínűségszámítási iskola megalapítója, kiváló mestere a matematika népszerűsítése igencsak nehéz tudományának is. Itt három legendás írását olvashatjuk: Dialógusok a matematikáról, Levelek a valószínűségről, Naplójegyzetek az információelméletről. Behatóan foglalkozott a matematikával kapcsolatos filozófiai kérdésekkel is, s ez igen érdekesen kitűnik a Dialógusokból, nagy szellemi élvezetet kínálva az ínyenc olvasónak.
A matematika igen sokaknak északfok, titok, idegenség, sőt lidérces messze fény. A Dialógusok mindenekelőtt azért kitűnő, mert semmi ilyet nem érzünk abban, ahogyan egy megragadóan érdekes logikai elemzéssel egyre többet bont ki előttünk a matematika lényegéből és sajátosságaiból. A Dialógusok emellett azt is megmutatja, hogy Rényi kiváló író, a gondolatok fűzésének avatott mestere, és egy egészen különleges szellemi csemegével is szolgál. Az intellektuális élvezetek egyik legjobbja az igazi vita, a felek fordulatos, hajlékony szellemi vívása. Ezt követhetjük Rényi képzelt dialógusában, ahogy Szókratész vezeti, ugyanakkor rend-re elbizonytalanítja és ezzel új a felismerésekre viszi Hippokratészt a matematikáról való gondolkodásban.
A valószínűségszámítás világának különösségét idézi Einstein híres berzenkedése: Isten nem kockajátékos. Rényi „leveleit” talán nem érezzük olyan csillogóan könnyedeknek, mint a Dialógusokat, de így is rendkívül izgalmas és tanulságos, amit elmond. A témát jól jellemzi a Montaigne-től vett idézete: „a tényekből sohasem szerezhetünk teljes bizonyosságot, mert a tények sohasem egyformák".
