Recenziók

A törékeny abszolútum, avagy miért érdemes harcolni a keresztény örökségért?

Olvasónapló 2015–2016 – Heller Ágnes, 2016. november 16., Heller Ágnes
A feltett kérdésre választ nem kaptam, mi több, már a kérdést sem fedeztem fel a könyv olvasása kapcsán. Igaz, Krisztus, a Biblia, Pál apostol több­ször szerepelnek, szó van erről is, meg arról is, de egyetlen kérdés sem nevezhető bármely értelem­ben „vezérfonálnak”. Azt, persze, megtudjuk, hogy Pál nélkül nincs Krisztus, ahogy Lenin nélkül nincs Marx. Az előbbi állítás köztudomású, a második állítás téves. (Megjegyzem, hogy Pál apostol diva­tossá vált a szélsőbalos ideológusok között, Alain Badiou könyvet is írt róla.) Valamikor ... Tovább

A barikád egyazon oldalán?

Kultúra és Kritika, 2013. január 21., Hankovszky Tamás
Csalódásnak teszi ki magát, aki azért kezd Žižek könyvének olvasásába, hogy elmélyítse vallásfilozófiai ismereteit, vagy aki a borító nagy keresztjét látva azt reméli, hogy a bevett vallásos elképzelésekkel rokon nézetek kifejtésére bukkan benne. A szerző ugyanis marxista, aki meglehetősen egyoldalúan tekint a kereszténységre, és aki szívesen harcol az ateista örökségért  is. A könyv a magyar olvasó számára leginkább azért lehet érdekes, mert megismerheti belőle szerzőjét, napjaink intellektuális közéletének egyik sztárját: a ... Tovább

Formoff és tartalom? (Tartalmoff és forma?)

Könyvhét, 2012. június 6., Tandori Dezső
Kiváló, mi több, tündökletes szellem-e a világhíres szlovén filozófus-író, Slavoj Žižek? Könyveit a relatívum határain belül mozgó abszolútumokként kezeltem, míg angol nyelven - koalás ausztrál öregbarátom révén, ám művelődjek! - jutottam hozzá, gyanút csak a minden ilyen vállalkozással szemben érzett Fenntartásaim (nem nekem találták ki a túl közel-társadalmi aktuál-esszézést, talán?), a „divatos, tehát tényleg mi van?", a népszerűséggel kapcsolatos (nem szép) hümmögések kényszerei keltettek bennem. E nagyon fontos ... Tovább

Az elveszett ártatlanság

Magyar Hirlap, 2012. február 22., Végh Attila
Könyv. A Balkán mint a szabadság birodalma A kötet alcíme: Miért érdemes harcolni a keresztény örökségért? Szerencsére a könyv nem csak erről szól; „a posztmodern kapitalizmus működéslogikája, a totalitárius rendszerek borzongató esztétikuma, a klasszikus német filozófia öröksége…” – ezt már a fülszöveg mondja. Zizek, a szlovén író és filozófus, aki két kultúra határán született, a Leszámolás a Balkán-kísértettel című fejezetben azt a közhelyet igyekszik megszüntetni, amely szerint a Balkán a jelenkori ... Tovább

Radikális gondolkodás

Élet és Irodalom, 2011. november 25., Kelemen János
Világunk - a nagyvilág és a mi hazai világunk - szűkében van a gondolatnak. Gondolkodásunk a rég lefektetett vágányokon halad. Alig tűnnek fel olyan új eszmék, melyek alkalmasak lennének történeti helyzetünk megvilágítására és a cselekvés ihletésére. Mintha a Világosság és a Sötétség erőinek harca kezdődnék elölről. Jól mutatja ezt a rendszerváltások kudarcos története. De a hegeli gondolatot felmelegítő Francis Fukuyama is ilyesmit akart mondani, amikor a történelem végéről elmélkedett, azt ... Tovább

Korunk kísértetei

Élet és Tudomány, 2011. október 10., Berényi Dénes
Slavoj Žižek, a neves szlovén gondolkodóe mostani és számos másművében is a szociológia, a fi lozófia, a pszichoanalitika és a kultúrakutatásfegyvertárával közelíti megés analizálja korunk problémáit. Atörékeny abszolútum című kötetébennapjaink „kísérteteit” vesziszámba, és „elűzésük” lehetőségétkutatja. Kísértet pedig – azaz azemberiség és az emberi társadalom„megrontója” – van elég: a rasszizmus,amely az antiszemitizmusban(holokauszt) vagy akár a balkáni háborúban,akár a bevándorlók (algériaiak,törökök, mexikóiak) ... Tovább

EX LIBRIS

Élet és Irodalom, 2011. augusztus 19., Bartók Imre
Paul Valéry azt írta, a modernitás egyetlen produktuma, amellyel szimpatizálni tud, nem más, mint - az antikvitás. A bonmot jól jelzi, hogy a történeti tudat és a „sapere aude" zászlaja alatt felvonuló felvilágosodás fúziója miféle meghasonlott állapothoz vezet: a múlttól menekülünk (mert keserűvé tesz a történelem, mert máshogy akarjuk csinálni), ugyanakkor a múlthoz kényszerűen kapcsolódunk is, ha másért nem, azért, hogy legitimáljuk az elutasítás, a „meghaladás" rítusait. Mára a világvége-prognózisok ... Tovább

Törékenység

Magyar Nemzet, 2011. július 16., Hegyi Zoltán
Slavoj Žižek A törékeny abszolútum című könyvét (Typotex Kiadó, 2011) olvasom. Alcíme a következő: Avagy miért érdemes harcolni a keresztény örökségért? Macerás haladás, mert a szerző kötelességének érzi a fickándozást mindazon tudások között, amelyeket az évek során elsajátított, így aztán a mű az idegen szavak és kifejezések szótárának folyamatos forgatása nélkül földi halandó számára jobbára megfejthetetlen. Amiért igen nagy kár, mert egyébként színtiszta pop az egész, felléphetne vele különféle fesztiválsátrakban ... Tovább

A törékeny abszolútum

Szépirodalmi Figyelő, Lajtai Mátyás
A Typotex Kiadó Radikális gondolkodók sorozatának legújabb darabjaként jelent meg korunk legnevesebb szlovén gondolkodójának, Slavoj Žižeknek először 2000-ben, angolul publikált műve Törékeny abszolútum – avagy miért érdemes harcolni a keresztény örökségért? címmel. Žižek író, szociológus, pszichoanalitikus, filozófus, Marx és a lacani pszichoanalízis híve, a ljubljanai egyetem professzora, valamint számos amerikai és brit egyetem vendégprofesszora. Több kisebb lélegzetű írása után ez az első alkalom, hogy teljes művet olvashatunk tőle magyarul. E választás ... Tovább

Slavoj Žižek: A törékeny abszolútum

Élet és Irodalom, Gyenge Zoltán
Egyszemélyes történettel kezdve: jó néhány éve Weimarban - négyen vagy öten - együtt ültünk Žižekkel, ha jól emlékszem, éppen abban a szo­bában, ahol Nietzsche meghalt. A beszélgetés - talán éppen az ő javaslatára - abba az irányba fordult, hogy ki, milyen könyvet vinne magával egy lakatlan szigetre. A válaszok többségére már nem emlékszem, csak arra, hogy Žižek ugyan­úgy Hegelnek A szellem fenomenológiáját választotta, mint én. Az én könyv melletti érvem az volt, ha hosszú időt kell a szigeten tölteni, akkor ... Tovább

"Nem vagyok ember. Szörny vagyok" – a polgárpukkasztó filozófus

HVG, Szandtner Veronika
Az Európán átgyűrűző gazdasági válság idején radikális nézeteivel egyre népszerűbbé váló szlovén filozófus és kultúrakritikus gyűlöli az embereket, de az emberiséget szereti. Slavoj Žižek a Less Than Nothing című új könyvében Hegel elméleteinek újraértelmezésével keresi a választ a kapitalizmus válságából való kiútra. „Nem vagyok ember. Szörny vagyok” – állítja magáról Slavoj Žižek. „Tudom mi az a pokol: az, amikor felkérnek egy előadás megtartására, ami után még lesz egy kis fogadás ... Tovább

Ajánlott könyvek