A magyar az egyik „leglatinabb” nemzet volt – állítja tudós szerzőnk, mondván: itt, nálunk 1844-ig e nyelven ítélkeztek, és így íródtak a törvények.
Róma a világot három ízben egyesítette, előbb a fegyverek hatalmával, aztán a kereszténységgel, majd a római joggal. S tegyük hozzá – biztat a tudós –, negyedikként a latin nyelvet. Amelyen csodálatos, gazdag irodalom sarjadt (Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius és mások révén). Igaz, a kor elitje filozofálásaihoz – Platón és Arisztotelész nyomán – inkább a kifinomultabbnak tartott görögöt ... Tovább
A latin örökség
Élet és Tudomány, 2011. október 17., Németh Ferenc
„Non scolae sed vitae discimus.”Ez a főként iskolában hallott – afi lozófus Seneca mondatát megfordító– mondás fut végig akönyv cím- és hátlapjának élén.De csakugyan „nem az iskolának,hanem az életnek tanulunk”,ha latinul tanulunk? Tapasztalható,hogy könnyebben megymás idegen nyelv elsajátítása annak,aki latint tanult. S köztudomású,hogy jól jön a latin nyelvismeretmindazoknak, akik orvosnak,gyógyszerésznek készülnek.Ám nem csak az ő jövendőéletükben lesz szerepe a latinnyelvnek, hiszen abból ered atermészettudományok számosszakkifejezése, és azon ... Tovább
A LATIN NYELV KÜLÖNÖS ÖRÖKSÉGE
Élet és Irodalom, 2011. augusztus 26., Buda Béla
Wilfried Stroh müncheni professzor a ma emberének írta meg a latin nyelv történetét, de ezt tudós módon tette. Minden jeles emberről megemlékezik, aki latinul alkotott valamit, és írásaikból sok jellemző mondatot, bekezdést vagy versrészt idéz, a magyar fordítással együtt. Könyve Németországban óriási siker lett, és most - viszonylag hamar - kitűnő fordításban (Dévény István munkája) jelent meg itthon. A magyar kiadásból hiányzik a nagy bibliográfia, de a fontosabb adatok megvannak a jegyzetekben. A szöveg közérthető és érdekes igyekszik lenni, akit ... Tovább
Az írás boldogsága
Magyar Nemzet, 2011. augusztus 22., Hegyi Zoltán
Írni jó, gyógyító, mágikus. Bármit, bármilyen eszközzel. Regényt, novellát, verset, újságot, naplót, dalszöveget, vásárlási listát, levelet. Számítógéppel írni kényelmes. Írógéppel írni jobb volt. Befűzni, erővel ütni, sor végén kart húzni, hallgatni a csilingelést. Aki ehhez szokott, később évente garantáltan szétvert egy klaviatúrát. Laptopon írni borzalmas, telefonon nyomorúságos. A legjobb kézzel. A hófehér lap kihívás, aztán elindul a golyóstoll, egyenes sorok keletkeznek, nem dőlnek semerre, húzás, javítás nem megengedett. A szív ... Tovább
Latinóra
Olvass Bele, 2011. április 13., Bedő J. István
Már a gimnáziumban sem értettem világosan, hogy a párhuzamos E osztály miért tanul latint. Mint a többi szokványos kamasz, valami képtelenséget sejtettem a dolog mögött, ugye, mert van-e, akinek a latin az anyanyelve, értsd: lehet-e levelezni, beszélgetni vele. Hogy azért valamit javítsak a renomémon, nem tartott örökké ez a vélekedésem.
Jóval később, amikor már ifjú koromhoz képest meglehetősen beszéltem olaszul, kezembe került Szabó Magda egyik útinapló kötete: a Hullámok kergetése. Ebben leírja, hogy bár beszél németül, angolul, hiába tudakozódtak Tivoliban, ... Tovább
A latin nyelv halála és feltámadása
Magyar Hírlap, 2011. április 9., Végh Attila
Kísértet járja be Európát: a latin nyelv kísértete. Korunk latinja az angol, de nem is olyan régen a kor (durván kétezer év) angolja a latin volt.
Ha a latin (és görög) jövevényszavakat kivennénk a magyar nyelvből, eléggé lecsupaszodna. Sőt, továbbmegyek: a magyar nyelv „gondolkodásmódja” archaikus, és mint ilyen, az ógörög és a latin rokona. Ezt a megállapítást tudományosan nem tudnám védeni ugyan, de határozottan úgy érzem: Heidegger csak azért gondolta, hogy a német nyelv szelleme a legközelebbi európai rokona a ... Tovább
Stroh válaszolt! Avagy latin levélváltás a 21. század elején
laudator.blog.hu, 2011. március 30., G.d. Magister
Ha még valakit érdekel a Stroh-könyv és maga Stroh, akkor jelzem, hogy miután elküldtem neki a latinra fordított recenzió linkjét, volt olyan kedves és válaszolt nekem. Íme, a levélváltás (fordításban is):
Valahfrido Stroh G. d. Magister natione Hungarus s. d.
Recensionem, Professor mihi honorande, de libro tuo Hungarice publicato in meo diario interretiali, quod blog vocatur, Latine concinnavi; quam recensionem ut perlegas, et quid de eo tibi videatur, mihi et lectoribus diarii mei Latine explanes, a te humillime rogo. Recensionem hic invenire ... Tovább
Egy holt nyelv élete
Nyelv és Tudomány, 2011. március 25., Földes László
http://www.nyest.hu/hirek/egy-holt-nyelv-elete
A latin meghalt, s ezzel tovább élt. Halálrajzát most Wilfried Stroh német filológus feldolgozásában a Typotex Kiadó adta ki magyarul. A kötetet mi is elolvastuk.
A közelmúltban jelent meg a Typotex Kiadónál Wilfried Stroh Meghalt a latin, éljen a latin! Egy nagy nyelv rövid története című könyve. A terjedelmes, több mint 350 oldalas olvasmány Németországban sikerkönyvvé vált, és a kiadó joggal reménykedhet abban, hogy Magyarországon is hasonló karriert fut be... Tovább
A legsikeresebb nyelv a Földön?
Szakkönyvajánló, 2011. március 17., Schenk Borbála
Izgalmas, humoros, szórakoztató, fordulatos latinkönyv. Pedig valóban ilyen és a döbbenetet fokozandó elárulom: bestseller is. Wilfried Stroh német klasszika-filológus professzor könyve Németországban már megjelenésének évében több kiadást ért meg, és hatására megugrott a latintanulásba kezd fiatalok száma. Ez nem véletlen. A Meghalt a latin, éljen a latin! sikerének kulcsa, hogy rendkívül közel hozza hozzánk a nyelvet, és rajta keresztül a latinul beszél embereket. A szerzővel együtt halljuk Cicerót, ... Tovább
Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin!
laudator.blog.hu, 2011. március 12., G.d. Magister
Az a megtiszteltetés ért, hogy a Typotex Kiadó felkért minket egy általuk kiadott könyv propagálására. E könyv egy rövid (kultúr)történeti áttekintés a latin nyelvről (Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin!Egy nagy nyelv rövid története. Budapest, Typotex, 2011.). A felkérésnek szívesen teszünk eleget, mert egy szerethető könyvről van szó. Legalábbis bennem hamar ez az érzés alakult ki olvasás közben: hogy milyen megnyerő, kedves ember lehet az írója. Aztán hamar ráéreztem arra is, hogy ez a Stroh milyen ... Tovább
Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin!
Vigilia, Zaránd Kinga
A német klasszika-filológus Wilfried Stroh a latin szerelmese, aki minden bizonnyal bármely korban a latin nyelv művelője, szószólója lenne. Úgy tartja, hogy a latin csak annyira halott, amennyire hagyják. S ő ezt egyáltalán nem hagyja. Phaedrus példáját követve a professzor is a szórakoztatva tanítás híve: ilyen szellemben íródott a Meghalt a latin, éljen a latin! Egy nagy nyelv rövid története című munkája. Németországban a könyv 2007-ben jelent meg, rövid időn belül öt kiadást élt meg, s felkerült a Spiegel bestseller ... Tovább
Mire jó a latin? Mire jó ez a könyv?
Olvasás Portál, Adamik Tamás
Megjegyzések Wilfried Stroh Meghalt a latin, éljen a latin! című könyvének bevezetéséhez
A jeles szerző Introitus Mire jó a latin? Mire jó ez a könyv? című bevezetésében (11–16) felveti a kérdést: „Tanuljon a gyermekem latinul?”, majd contra és pro válaszol e feltett kérdésre. Mi haszna annak, ha valaki tanul egy holt nyelvet? Attól, hogy XVI. Benedek pápa tud latinul, a latin még holt nyelv marad. Ha pedig holt nyelv, akkor nyugodjék békében.
A „humanisták” viszont hevesen tiltakoznak. A latin nem holt nyelv, tovább él az újlatin ... Tovább
Latin Rulez!
Holmi, Kőrizs Imre
Az úgynevezett élő latinság észigényes dolog, és művelői között sok a tudós, de ettől azért még éppoly kevéssé tudomány, mint mondjuk a bridzs. Lefordították latinra a Micimackó-t és az Asterix-képregényeket (nagyon jól, az előbbit egyébként a magyar Lénárd Sándor), illetve a Harry Potter-t (az első kötetet, A bölcsek kövé-t még görögre is: Harriosz Potter kai hé tu philoszophu lithosz), a finn rádió latin nyelvű hírműsort sugároz, elnevezték valahogy az ufót (res inexplicata volans – megmagyarázatlan repülő tárgy) meg a mikrofont ... Tovább
Wilfried Stroh: Meghalt a latin, éljen a latin! Egy nagy nyelv rövid története.
Bryn Mawr Classical Review, Hendrik Müller-Reineke
To release one's book with a major non-academic publishing house and reach the best seller list (?) may sound like a classicist's wildest dream, but 'Latein ist tot, es lebe Latein' (Latin is dead, long live Latin) shows that this dream can indeed come true. Under this somewhat cumbersome title lies hidden one of the most entertaining and illustrative, and at the same time comprehensive, histories of the Latin language from the time of antiquity until today. The author has gained cult status among German academics, as he fights ... Tovább
Latein ist tot, es lebe Latein. By WILFRIED STROH
Classical Journal, Herbert W. Benario
A book of some 400 pages on a dead language! Who would ever expect that? Yet the present volume gives an enormous amount of information, presented with the zeal and enthusiasm of an advocatefor a good, and by no means yet lost, cause. Stroh (hereafter S.) is emeritus professor of Klassische Philologie at the University of Munich. He is the author of the entry “Lebendiges Latein” in Der Neue Pauly, 15/1 (2001) 92–9, and one of the most renowned advocates of living Latin in Germany, indeed in all Europe, ... Tovább