A szerző az izgalmas, kimagaslóan tehetséges kutatómérnököt, Benedikt Ottót (1897-1975), bevallottan szubjektív módon mutatja be. A két évtizedes személyes ismeretség és mások, egykori munkatársak emlékeiből kirajzolódik egy „vonzó, összetett jellemű és néha ellentmondásosan cselekvő személyiség”. A kialakuló képet árnyalja, egészíti ki Benedikt Szvetlána utószava, aki édesapjáról számos dokumentumot, fényképet is a szerző rendelkezésére bocsátott.Ki volt Benedikt Ottó? A magyar tudományos élet az MTA Automatizálási Kutató Intézet (AKI) egyik alapítójaként ... Tovább
Egy közép-európai mérnöksors: Benedikt Ottó
Természet Világa 2006/1, Abonyi Iván
A vékony, de súlyos tanulságokkal szolgáló könyv a XX. század egy kiváló mérnökéről szól. A villamos gépek terén a félvezetők eluralkodása előtt felbecsülhetetlen nagyot alkotó szakemberről, a két világháborúval és világégéssel lezajlott korszak sajátosan pozitív emberalakjáról készült az életrajz. A kötet bizonyára sok olvasóját fogja különféle gondolatok sorára késztetni. Már csak azért is, mert Benedikt Ottó 1897 és 1975 között élt, így olyan közép-európai jelenségeknek volt nemcsak tanúja, hanem olykor ... Tovább
Egy ká-európai
168 Óra — 2006. 2. 14., Erdélyi S. Gábor
Hősünk a múlt század húszas éveiben részt vett a Komintern ülésein, sőt: a Tanácsköztársaság idején Kun Béla titkáraként ismerték. Ám nem ezért született róla könyv.
Jeles mérnökként találta fel például az 50 Hz periódusú, önműködően kompenzált egyfázisú kommutátoros motort. Tudósként kidolgozta az erősen telítődött bonyolult mágneses körök nomografikus számítási módszereit.
Hány találmány tesz jóvá egy Kun-korszakot? Mennyiféle újszerű számítási módszer egalizálja a Kominternt? Kell-e elfátyolozni hősünk politikai múltját?
A szerző ... Tovább