Rendkívül bátor vállalkozás napjainkban felelősségteljes prognózist - vagy
akárcsak becslést - készíteni arra, hogyan alakulnak az információs társadalom
technológiai távlatai, hiszen nemcsak a fejlődés sebessége igen nagy ezen a
téren, hanem a gyorsulása is mind nagyobb. Az ipari használatra alkalmas
tranzisztort 1947-ben találták fel. A hatvanas évek közepén a polgári célú, az
akkori csúcstechnikát képviselő IC elemekben egyetlen elemi áramkör volt
centiméteres tokban. A számítógép terem nagyságú volt, a programokat úgy írták,
hogy várhatóan lefussanak, mielőtt a gép meghibásodik. Az első polgári
felhasználásra könnyen megszerezhető személyi számítógépnek, a Commodore 64-nek
a belső memóriája 64 kB volt, a sebessége 1 MHz, a külső tárolója kezdetben
szalagos magnó, majd 364 kB kapacitású floppy lemez. Pár évtizede még a
hagyományos telefonvonal átviteli sávszélessége 3,4 kHz volt. Budapesten 1999
végén cserélték le az utolsó elektromechanikus (Rotary-rendszerű)
telefonközpontot, s a mobiltelefonok megjelenése előtt, a kapacitáskorlátok
miatt sokan évekig - vagy még hosszabban - vártak arra, hogy bevezessék hozzájuk
a telefont. Tegyük ezt a mai infokommunikációs eszközeink és alkalmazásaink
mellé, s látjuk, milyen merész és hatalmas feladat felbecsülni az információs
társadalom további technológiai távlatait, és ehhez extrapolálni az idáig vezető
fejlődési utakat és trendeket.
A Nemzeti Hírközlési és Informatikai
Tanács 2005-ben indította "Az Információs Társadalom Technológiai Távlatai"
projektet, hogy az információs társadalom magyarországi jövőjével kapcsolatos
elemző-tervező tevékenységeket az infokommunikációs technológiák előrelátható
alakulásáról szóló jövőkép bemutatásával támogassa, különös tekintettel a
2010-es évek Magyarországára várhatóan hatással lévő tényezőkre. Ez a 821
oldalas kötet az ennek keretében készült tanulmányok 2008-ban aktualizált
gyűjteményét tartalmazza, és az információtechnológia - jelen pillanatban
előrelátható - jövőjébe, várható hatásaiba enged
bepillantást.
Jellemzésül, a felvázolt keretfeltételek közül
Könnyű átlátni, hogy mindezek olyan változásokat
hoznak, amelyek révén az informatika a jelenleginél sokkal nagyobb mértékben,
közvetlenül és igen erőteljesen betüremkedik mindenki életébe, természetesen a
cégekébe, intézményekébe, szervezetekébe is. Ezek egyszerre ígéretesek és
fenyegetőek, és az informatikát mindenki személyes ügyévé teszik. Ezért e
tanulmánykötet mindenkihez szól, aki tudni akarja, a mai ismereteink szerint
várhatóan milyen lesz a holnap világa.
Néhány sokatmondó tanulmánycím,
ízelítőül, a kötetből: * Biológia és IT kölcsönhatásai * Az internet jövője *
Rádiófrekvenciás azonosítás (és ami utána következik) * Rugalmas ember-gép
kapcsolatok * IKT-implantátumok, az ember-számítógép kommunikáció távlatai (az
IKT-implantátumok olyan információs és kommunikációs eszközöket jelentenek,
amelyek az emberi testbe ültetve működnek!) * Személyazonosítási technikák *
Közműszerű IT-szolgáltatás * A privát szférát erősítő technológiák * Ágensalapú
technológiák * Jelentésalapú technológiák * Üzleti intelligencia * Autonóm mobil
robotok * A web 2.0 jelenség (és ami mögötte van) * A tartalom-előállítás és
-megosztás kollektív módszerei * Online közösségi játékok * Intelligens otthon *
Vállalati-irodai munkavégzés.
A komoly, tudományos elemzéseket adó
könyvek közreadásában kétségkívül a Typotex az egyik legjobb honi kiadónk. Ezt
ez a kötet is fényesen igazolja.