Recenziók

Génmódosított növények – Mire jók?

Természet Világa, 2011. augusztus 1., ulmarius
Már-már ökölre menő viták övezik agénmódosítás tényét és materiális következményeit. A harcos indulatok többnyireolyan feltüzelt és tájékozatlan emberekbenfakadnak, akikben a jövőféltés különböző támpontjai gyakran összemosódnak. A kellemetlen reakciókért maga a tudomány is felelőssé tehető, ha nem eléggé igyekszik közismertté tenni elképzeléseités eljárásait. Ezen igyekszik változtatni Venetianer Pál, aki korábbi műveivel már beírta a nevét a tudomány jó tollú népszerűsítőinek sorába. Ezúttala ... Tovább

Venetianer Pál: Génmódosított növények - Mire jók?

e-konyv.blog.hu, 2011. június 27., entropic
Bár évek óta nem nézek tévét, és mostanában a híroldalak olvasásával is maximum öt percet töltök naponta, azért a génmódosított (GM) növényekkel kapcsolatos hisztériáról és ellentmondásokról már én is hallottam. Viszont nem ismertem sem a génmódosítást támogatók, sem az azt ellenzők érveit, sőt voltaképpen azt sem tudtam, mik azok a GM-növények. Most azonban egycsapásra megváltozott mindez. Azt ugyan nem mondanám, hogy Venetianer Pál könyvének elolvasásával egyből szakértő lett belőlem (már csak azért sem, mert a könyv mindössze 150 oldal, tehát ... Tovább

Génmódosított növények – Mire jók?

IPM, 2010. december 31., -
A GMO-k (Genetically Modified Organisms - genetikailag módosított élőlények) egyre inkább a mindenna­pi életünk részei. Emberi gént hor­dozó GM-baktériumok állítják elő például azt az inzulint, amivel a cu­korbetegeket kezelik nap mint nap. A nagyüzemi mezőgazdálkodás részévé váltak olyan szója-, gyapot-, repce- és kukoricafajták, amelyek­nél szintén genetikai módosítással érték el, hogy bizonyos kártevőknek és gyomirtó szereknek ellenálljanak. E növényfajtákat gyakran szaba­dalmak védik, amelyek tulajdonosai befolyásos multinacionális cégek, és sokak szerint csak ... Tovább

Génmódosított növények – Mire jók?

Kossuth Rádió, 2010. augusztus 12., Gyimesi Júlia
Az Esti beszélgetés tudományról keddi adásában Gimes Júlia Venetianer Pál biológussal beszélgetett a GM technológiáról. Hallgassa meg!Szója, amelyet szántás nélkül el lehet vetni, gyapot vagy kukorica, amely ellenáll a veszélyes kártevőknek, vagy rizs, amelyben olyan vitamin található, amely egyébként nem jellemző erre a növényre. Az úgynevezett GM, azaz a genetikailag módosított növények termesztését óriási és indulatos viták övezik. Amerikában szabad utat kapott a génmódosított növények termesztése, a legtöbb európai ... Tovább

Elszabadult repce izzítja a génmódosított növények körüli vitát

Origo, Molnár Orsolya
Először jelent meg olyan beszámoló, mely szerint egy genetikailag módosított növény kiszabadult a saját termőhelyéről. Éppen az ilyen esetektől tartanak a genetikailag módosított növények termesztésének ellenzői. Szakértők szerint emberi mulasztás történhetett, Európában pedig egyelőre nem kell ilyesmitől tartani. Amflora burgonya - Európában egyedül ezt és egy kukoricafajtát lehet a génmódosított növények közül termeszteni. Az Amerikai Ökológiai Társaság éves ülésénbejelentették, hogy először találtak vadon szaporodó genetikailag módosított (GM) repcét (Brassica napus) az ... Tovább

Nincsenek százszázalékos módszerek - Venetianer Pál biológus-akadémikus a génkezelt növényekről

Népszabadság, Hargiati Miklós
Stratégiai hibák kétségkívül történtek, Európa pedig változatlanul ellenáll, ám a mezőgazdasági géntechnológia terjedése megállíthatatlan – állítja Venetianer Pál biológus-akadémikus,az MTA kutatóprofesszora. A tudós – aki aktív kutatóként végigkísérte a génsebészeti módszerek születését és az engedélyezéssel kapcsolatos vitákat – úgy véli: a génkezelt növények (GMO-k) ugyanúgy „begyűrűznek” majd, mint az olajválság, amikor a mai széles körű ellenállást a gazdasági érdekek háttérbe szorítják. Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez! KommentekBe kell ... Tovább

Ajánlott könyvek