Almár Iván - Galántai Zoltán: Ha jövő, akkor világűr

Mit csináljak a jövőmmel?

Bookline, 2011. január 10., Bárczy Pál

Ülök a világűrben. Annak is az egyik Tejútján tanyázó Naprendszerében. A benne csavargó Föld nevű bolygó felületén. Az északi félteke szárazföldjén, ahova odanyom a gravitáció. Ülök a fenekemen. Beszívom a bolygófelszín közelében gomolygó gázkeveréket, és működésbe lépnek a sejtjeim. Élek.Kezemben Almár Iván és Galántai Zoltán könyve (Ha jövő, akkor világűr). Egyszer csak azt érzem, hogy nincs maradásom itt, kirepülök a kozmoszba, testnélküli űrbeli lénnyé válok, és nanométeres hullámhosszon kezdek kommunikálni ... Tovább

Az űrszemét problémája - részlet

National Geographic, 2009. július 22., Almár Iván és Galántai Zoltán

Az űrszemét problémája 1. rész A National Geographic hasábjain jelent meg: http://ng.hu/nyomtathato.php?act=napi&id=13678 Tovább

A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász

Origo, 2008. május 7., Almár Iván

"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván űrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje. Almár Iván: Szeretettel üdvözlöm a chatszoba résztvevőit, és készen állok arra, hogy érdekes ... Tovább

Ha jövő, akkor világűr

Magyar Tudomány, 2008. február 13., Szabados László

Az első mesterséges hold felbocsátása szó szerint korszakalkotó tudományos és műszaki teljesítmény volt, hiszen ezen eseménnyel 1957. október 4-én az űrkorszakba léptünk. Az első szputnyik történelmet írt, és ennek immár 50 éve... Mára a Föld körül keringő űreszközök a mindennapi élet nélkülözhetetlen részeivé váltak a műholdas távközléstől kezdve az időjárás-előrejelzésen át a pontos helymeghatározásig. De a hétköznapjaink kényelmét biztosító számos találmány is az űrkutatásnak-űrtevékenységnek köszönhető. Az ... Tovább

Álmuk a világűr

Űrvilág, Frey Sándor

Tavaly jelent meg a Typotex Kiadónál Almár Iván és Galántai Zoltán új könyve, amelyben a szerzők - olykor egymással is vitázva - az űrtevékenység múltjával, jelenével, de főleg jövőjével foglalkoznak. A hazai könyvkiadás általában nem kényeztet el bennünket nagy számban megjelenő, színvonalas űrkutatási témájú kötetekkel. Sokszor azokban a szép kiállítású képeskönyvekben is, amelyeket idegen nyelvekből ültettek át, a kiváló nyomdatechnika mellé szakmailag hibás, vagy legalábbis pongyola kísérőszöveg párosul. Az űrkutatás ... Tovább

Távoli világok kutatói

Űrvilág, Frey Sándor

Typotex Kiadó jelentette meg magyarul Timothy Ferris könyvét, amely a modern kozmológiai elméletekkel foglalkozik, olvasmányos formában. „Amióta a kozmológia tudománnyá nőtte ki magát, szorosan összekapcsolódott a fizikával. Nem véletlen, hogy az általános relativitáselmélet jelentéstartalmának letisztulásával kapott szárnyakat. Einstein elmélete volt az első, melytől univerzális megoldást lehetett remélni a világegyetem kialakulására és fejlődésére vonatkozóan is. Ezek a remények nem minden tekintetben ... Tovább

A SETI-kutatás nem ufológia - vendégünk volt Almár Iván űrkutató-csillagász

origo

"A Földön a sivatagoktól a sarkvidékekig mindenütt nyüzsög az élet, ugyanakkor a Naprendszer többi égitestén eddig nyomát sem találtuk. Miért olyan különleges bolygónk? Ha meg akarjuk tervezni az emberiség jövőjét, akkor erre a kérdésre valahogy választ kell találnunk. Szerintem ezért olyan fontos annak a tisztázása, hogy mennyire vagyunk egyedül az Univerzumban" - mondta a Vendégszobában Almár Iván űrkutató-csillagász, a 2008-as Giordano Bruno-díj kitüntetettje. Almár Iván: Szeretettel üdvözlöm a chatszoba résztvevőit, ... Tovább

Vigyázat világűr, jön az ember!

Könyvesblog

Ha az emberiség hosszú távon fenn akar maradni, akkor előbb-utóbb el kell hagynia ezt a kizsigerelt bolygót, és űrutazó fajjá kell válnia. Itt az ideje elkezdeni végiggondolni lehetőségeinket, mondja a csillagász-jövőkutató szerzőpáros. Mondjuk nekem meggyőződésem, hogy be vagyunk ide zárva. A mesternek, aki a Nagy Bumm idején kidugta öklét a semmiből, és elhajította építőkockáit, csak volt annyi esze, hogy olyan univerzumot teremtsen, melyben a létrejövő értelmes lények nem tudnak belepiszkálni ... Tovább

Elrugaszkodás

Magyar Nemzet, Molnár Csaba

Ha csak egy bolygón vagyunk jelen, akkor könnyedén eltűnhetünk nyom nélkül Az emberiség jövője elképzelhetetlen a világűr kínálta lehetőségek hasznosítása nélkül, áll Almár Iván és Galántai Zoltán Ha jövő, akkor világűr című könyvében. Hogyan telepedjünk le más bolygókon? Hogyan védekezhetünk a Földet veszélyeztető kisbolygók ellen? Kell-e üzennünk más civilizációknak, és keresnünk az ő üzeneteiket? E kérdésekről a lapunknak nyilatkozó két szerző véleménye is gyakran eltér.Hogy miért kell kilépnünk az ... Tovább

Ötven éve csoda volt az első szputnyik

Népszava, N. Sándor László

1957. október 4. Ez a dátum áll egy nemrég megjelent könyv borítóján. Talán kevesen emlékeznek rá, ez történelmi dátum: az űrkorszak kezdetéé. A Szovjetunióban akkor bocsátották fel az első szputnyikot (azaz műholdat). Ez volt a múlt század egyik legnagyobb szenzációja, a tudomány diadala. Nem csupán a két űrnagyhatalom, Oroszország és az USA készül a jubileumra, hanem Magyarország is. Többek között a már említett művel, amelynek egyik szerzőjével, Almár Iván csillagászprofesszorral beszélgettünk. – Láthatóan gondosan tervezték a könyv borítóját. – ... Tovább

A jövőnk a kozmoszban folytatódik?

Magicafe.hu, Kerekes Tamás

Ötven évvel az űrkorszak kezdete után egyre világosabbá válik, hogy az emberiség jövője elválaszthatatlan a világűrtől – ezért fontos feladat már ma is egyrészt a kozmikus környezetünkből származó veszélyek, másrészt az űrhajózás távlati lehetőségeinek áttekintése. Jövőnk és a kozmosz viszonyának egész sor alapvető kérdése merülhet fel. Mi gátolja jelenleg leginkább az emberiség terjeszkedését a világűrben? Veszélyezteti-e az űrhajózást az űrszemét felszaporodása? Segíthet-e a további lépések megtételében egy űrlift vagy ... Tovább

Ha jövő, akkor világűr

Természet Világa, Both Előd

A csillagász és jövőkutató szerzőpáros könyvének borítóján halvány utalást találhatunk arra, hogy írásuknak köze lehet az űrkutatás kezdetének 50. évfordulójához. A hangzatos cím alapján is azt hihetnénk, hogy a könyvben űrkutatásról lesz szó. Ám ez nem így van. Ami az űrkutatásban fontos (a tudományos eredményektől a gyakorlati alkalmazásokig), azt nem ebben a kötetben kell keresnünk. Azt ugyanis a szerzők egyike (Almár Iván) már számos könyvében és számtalan cikkében sokszor és sokhelyütt megírta. Ha e könyv témáját akarjuk meghatározni, biztosabb kiindulópontot ... Tovább

Irány a végtelen!

Aero Magazin, Kálmán Béla

Ötven évvel ezelőtt, az első mesterséges hold pályára állításával kezdetét vette az űrkutatás, a Föld kezdetben közeli, majd egyre távolabbi kozmikus környezetének aktív, kísérleti felderítése. Az emberiség elhagyta bölcsőjét. Két új magyar könyv is jelzi az évfordulót. Az egyik könyv, a jelen ismertetés tárgya, az űrkutató-csillagász Almár Iván és a jövőkutató-tudománytörténész Galántai Zoltán szerzőpáros műve a jövővel, a másik, Horváth András és Szabó Attila munkája (amelyet az egyik következő ... Tovább

Ha jövő, akkor ...

Új Könyvpiac, Szirtes Borbála

Bár az élet kezdeteiről minden egyes kultúra megfogalmazta a maga elképzelését - eleinte mítoszok, majd tudományos elméletek formájában -, a végkifejlettel kapcsolatban már korántsem ilyen kidolgozottak a variációk: Azaz nem voltak, egészen a közeli múltig, amikor már letagadhatatlanná vált a tény: a Földet minden kétséget kizáróan sikerült tönkretennünk az emberi technológia megannyi „áldásos" tevékenységének köszönhetően. A kérdés mindössze annyi, hogy az általunk akkumulált probléma visszafordítható, vagy nem. Szakértőink szkeptikusabb ... Tovább

De mi van, ha megtaláljuk őket?

www.index.hu, Götz Attilla

Bár még azt sem tudjuk, egyedül vagyunk-e az univerzumban, könyvtárnyi irodalma van az idegen civilizációkkal folytatandó párbeszéd elméleti lehetőségeinek. Az alapkérdés az, megértheti-e egymást két intelligens lény, ha különböző környezetben fejlődtek, eltérő a biológiájuk és érzékszerveik is másképp képezik le számukra a valóságot. Dr. Almár Iván, a földönkívüli értelem kutatásának (SETI - Search for Extraterrestrial Intelligence) legnagyobb hazai szaktekintélye egy újszerű megoldási javaslatot dolgozott ki a várható kommunikációs akadályok leküzdésére. ... Tovább

Ha jövő, akkor világűr

Népszabadság Online, Rozslay Márton

Mi gátolja jelenleg leginkább az emberiség terjeszkedését a világűrben? Veszélyezteti-e az űrhajózást az űrszemét felszaporodása? Segíthet-e a további lépések megtételében egy űrlift vagy az űrturizmus kifejlődése? Igazi perspektívát jelent-e a NASA tervezett Hold- és Mars-programja? A Földet előbb-utóbb eltaláló kisbolygók és üstökösök elől menekülve el kell-e hagynunk bolygónkat? Vannak-e már reális tervek idegen égitestek lakhatóvá tételére vagy űrvárosok építésére? Találkozhatunk-e ezen az úton idegen eredetű élőlényekkel, és van-e felelősségünk ... Tovább

Ha jővő, akkor világűr

Meteor, Horvai Ferenc

Idén ünnepli a világ a Szputnyik-1 felbocsátásának 50. évfordulóját, az űrkorszak első ötven évét. Megannyi előadást hallgathatnak az érdeklődők, rengeteg ismeretterjesztő cikk, visszaemlékezés, könyv és egyéb kiadvány jelent vagy jelenik meg úgy Magyarországon, mint más országokban. S idén jelent meg Almár Iván csillagász és űrkutató (Az űrhajózás; Jövőnk és a világűr; A SETI szépsége), valamint Galántai Zoltán jövőkutató (Marscsatornák, angyalok, idegen világok, földönkívüliek; Mars 1910) közös könyve Ha jövő, akkor ... Tovább

Ha jővő, akkor világűr

Technika, Horvai Ferenc

50 éves az űrkorszak! Fél évszázaddal ezelőtt, 1957. október 4-én állt Föld körüli pályára a Szputnyik-1, bolygónk első mesterséges holdja. Idén számos előadás, megemlékezés, cikk, könyv és egyéb kiadvány jelenik meg az űrkorszak első 50 évére és annak kezdetére emlékezve, szerte a világon. Ezek általában a múlttal, az 1957-2007 közötti időszakkal foglalkoznak. Ám idén megjelent egy másfajta, az űrkutatást merőben új szemszögből megközelítő könyv is Almár Iván csillagász és űrkutató (Az űrhajózás; Jövőnk és a világűr; A SETI szépsége) és ... Tovább

Két szakember beszélgetése a világűrről

Élet és Tudomány, Horváth András

Almár Iván és Galántai Zoltán könyve különleges a hazai űrkutatási-űrhajózási irodalomban. Különleges stílusát, formáját és tartalmi mélységét tekintve is. Ami a stílust és formát illeti, két különböző terület szakemberének beszélgető és vitatkozó könyve, valamint egy-egy téma közösen kialakított összegzése. Ha egészen röviden akarom megfogalmazni véleményem a könyvről, akkor azt kell írnom: nagyon jó, érdekes, elgondolkodtató és kiemelkedő mű. Viszonylag hosszabban kifejtve véleményem arról, hogy miről szól a könyv, egy Stephen ... Tovább

Ha jővő, akkor világűr előadássorozat

elte.hu, Almár Iván és Galántai Zoltán

http://eper.elte.hu/eper.phtml?cim=hajovo.html Az Első Pesti Egyetemi Rádió oldalán meghallgatható az Olvasók boltjában tartott előadássorozat, ahol is a szerzők 2007. októberétől decemberéig fejezetről fejezetre tárgyalták a csillagászat érdekesebbnél érdekesebb kérdéseit. Tovább

Ma még fantasztikum, holnap valóság lehet!

Az Este

Tudósok is keresik a kapcsolatot a Földön kívüliekkelGiordano Brunot 400 éve azért égették meg, mert azt állította, hogy végtelen számú lakott világ létezik. Napjainkban viszont már róla elnevezett díjat osztanak, minden évben annak, aki a legtöbbet tette a földön kívüli tudományos kutatásért. Idén egy magyar űrkutató csillagász, a Magyar Űrkutatási Tudományos Tanács egykori elnöke, Almár Iván kapta a SETI-díjat. Ez persze nem az ufókutatás, amire most önök és egy kicsit talán László Pál kollégám is gondolt.R.: - Ha földön ... Tovább

Kérdések kérdései – a világ leigázása

Friderikusz most

Friderikusz Sándor: Ha jövő, akkor világűr – mondják vendégeink a közelmúltban megjelent közös könyvük címében, de persze nem csak ők gondolják ezt komolyan. Egy Nyikolaj Kardasov nevű orosz tudós már 1964-ben leírta, hogyan fogja birtokba venni az emberi civilizáció a világegyetemet, és hogyan használja a mindenséget önnön energiaéhségének csillapítására. Talán fantáziajáték, talán nem, mindenesetre mi játsszunk el a gondolattal. Itt van a Ha jövő, akkor világűr című könyv két szerzője, Almár... Tovább