Ha jővő, akkor világűr
Meteor, Horvai Ferenc
Idén ünnepli a világ a Szputnyik-1 felbocsátásának 50. évfordulóját, az űrkorszak első ötven évét. Megannyi előadást hallgathatnak az érdeklődők, rengeteg ismeretterjesztő cikk, visszaemlékezés, könyv és egyéb kiadvány jelent vagy jelenik meg úgy Magyarországon, mint más országokban. S idén jelent meg Almár Iván csillagász és űrkutató (Az űrhajózás; Jövőnk és a világűr; A SETI szépsége), valamint Galántai Zoltán jövőkutató (Marscsatornák, angyalok, idegen világok, földönkívüliek; Mars 1910) közös könyve Ha jövő, akkor világűr címmel a Typotex Kiadó gondozásában, mely az űrkorszak múltja helyett annak jövőjét, lehetséges jövőjét igyekszik „feltárni”. A két szerző jól érzékelhetően más perspektívából próbálja megválaszolni az egyes fejezetekben feltett kérdéseket. Almár az űrkutatás jövőjét, Galántai a jövő űrkutatását vizsgálja. Bár a szerzők által kifejtett vélemények gyakran különbözőek, az alapkérdésre ugyanazt a választ adja a két kutató: az emberiség jövője elválaszthatatlan a világűrtől.
Az egyes fejezetek egy-egy, a közeli vagy távoli jövőben igencsak aktuálissá váró kérdést tárgyalnak, egyre távolabbra utazva térben és időben egyaránt. Eleinte az űrszemét problémájáról és a kisbolygók jelentette veszélyről, később az űrturizmusról és az űrvárosokról, majd a földönkívüli civilizációk kereséséről, végül pedig a csillagközi utazásról, csillagűrhajókról olvashatunk. A fejezetek felépítése újszerű, jól eltalált, hatásos. Talán ez az egyik dolog, ami várhatóan megalapozza a könyv sikerét. Minden téma előtt a szerzők összefoglalják az adott témáról ismert tényeket, megalapozva ezzel a jövőbeli kérdésekre adott válaszokat. Ezután – a gyakran ellentétes vélemények tükrözése végett is – Almár Iván és Galántai Zoltán külön-külön válaszolnak egy-egy feltett kérdésre. A két szerző eltérő stílusban, gyakran eltérő véleménnyel ír ugyanarról a témáról, a jövő és a világűr kapcsolatáról.
A könyv ezért rengeteg információt tartalmaz az űrkutatás legérdekesebb területeit ismertetve, a jövő tekintetében pedig két, olykor ütköző álláspontot. Ez teszi nagyon élvezetes olvasmánnyá. Ugyanakkor nem regényt tart kezében az Olvasó, hanem szakmailag korrekt, reális, objektív munkát, ahogy azt a szerzőktől már egyébként is megszokhattuk, nevük ehhez garanciát nyújt. A szerzők 2007 áprilisában, a Polaris Csillagvizsgáló „Az űrkutatás hónapja” előadássorozat keretében is bemutatták akkor még megjelenés előtt álló könyvüket, a két előadás a www.mcse.hu weboldalról ingyenesen letölthető.
A könyv címoldalán három, Földről készült felvétel látható, ahogy egy geoszinkron holdról, egy Apollo-űrhajóról látható, s ahogy a Spirit Mars-rover megörökítette – az egyre távolodó Föld így utal a könyv tartalmára: Ha jövő, akkor világűr.
