Recenziók
Hah!
ekultura.hu, 2016. december 19., Bak Róbert
Az ember, bár az egyetlen olyan élőlény, amely tudatában van élete végességének, mégis hihetetlenül nehezen képes feldolgozni a halált, szerettének elvesztését. És természetesen ezen kívül, ahány kultúra, annyi különféle nézőpont meg felfogás, és annyiféleképpen nézünk szembe az elkerülhetetlennel. A fiatal török írónő, Birgül Oğuz, saját édesapja elvesztését szerette volna feldolgozni az igen különös, Hah! című kötetében, amely „gyászmunka” nemcsak a földrajzi távolság és a szerző muszlim hite miatt nehezen értelmezhető nekünk, európaiaknak, ...
Tovább
ELSÓHAJTOTT VESZTESÉG
kello.hu, 2016. november 23., Rácz András
A gyász nagyon mély lehet. Mindenki, aki már veszítette el nagyon szeretett társát, barátját, apját, anyját átélhette. Hömpölygő folyam, sötét fájdalom, emlékfoszlányok áradása, értelmetlen lét, értelmezhetetlen mulandóság – ilyesvalami a gyász. Most Birgül Oğuz Hah! című kötetét emésztettem meg, s döbbenten számolhatok be arról: igen, a veszteség, a gyász éppen olyan, éppen úgy uralja el a lelket, ahogy arról a török írónő beszámol.
Csak akkor olvasd, ha...
Nehéz kötet. Különösen akkor nehéz, ha az olvasó vidám, önfeledt napok közé ékeli ...
Tovább
HAH!
katherines-bookstore.blogspot.hu, 2016. augusztus 4., Baranyi Katalin
Az idei ötödik könyv Birgül Oğuz török írónő HAH!című, hazájában 2012-ben megjelent, az Európai Unió Irodalmi Díját elnyert kötete. Nem merem azt írni, hogy regénye, mert úgy gondolom, hogy ez a szöveg akkor is működik, ha nyolc egységét külön novellának, prózaversnek, szövegfutamnak, írásnak tekintem, s akkor is, ha regényként olvasom őket össze és egymásra. Írója elbeszélésnek nevezte. Én legszívesebben azt mondanám, hogy a HAH! műfaja: könyv. Amit kézbe kell fogni, birtokolni kell az ajánlástól a cikluscímeken és a mottókon át az egyes részekig, ...
Tovább
Halántékomra egy hosszú, szomorú puskacső mutat
www.librarius.hu, 2016. április 27., Grozdits Hahó
Nemrégiben a komolyzene kapcsán írtunk arról, hogy a teljes értékű befogadói élmény megszerzéséért meg kell dolgozni (persze, csak annak, aki nem akar kétdimenziós világban élni). Szerencsére a szépirodalomnak is létezik még (?) olyan szelete, ami többet kíván a betűk közötti összefüggések ismereténél. Jó példa erre a Morfium című regény, és legújabban – a könyvfesztiválra megjelent – Hah! című karcsú kötet.
Birgül Oğuz könyve nehezen adja meg magát, terjedelmével mintha fordított arányban lenne a súlya, s ...
Tovább
