Recenziók

Metaforamasina

BUKSZ 15. évf. 4. sz., Pléh Csaba
AZ EMLÉKEZET EGYIK LEHETSÉGES TÖRTÉNETE „Mi hát az igazság? Metaforák mozgó serege” – ezt a Nietzsche-idézetet választja könyve mottójául a kiváló holland eszmetörténész. A hollandul 1995-ben megjelent munka meglehetősen frissen látott napvilágot magyarul is, mégpedig a kötetben csak kissé elrejtve feltüntetett Balogh Tamás remek fordításában. A kiadás a témához méltóan szép, pontosan és alaposan el van látva a modern szakirodalom ismertetésével, mutatói kiválóak, és – ami nagyon fontos – jó minőségű ... Tovább

Metaforamasina

Élet és Irodalom, Gera Judit
Douwe Draaisma (1953) művének már a címe is érdekes: sajátos összetétel s maga is egyszersmind metafora. Sajátos szóösszetétel, mert a metaforához, mint nyelvtani, illetve irodalmi alakzathoz, tehát valamiféle szelle­mi-nyelvi jelenséghez nem társítanánk feltét­lenül a masina fogalmát, mely inkább a tech­nika, a műszaki világ tartozéka. A metafora­masina két dolgot is jelenthet: egyrészt egy olyan masinát, ami metaforákat állít elő, ez a jelentés konkrét szintje, másrészt azt, hogy az emberi emlékezetről való ... Tovább

Metafora-múzeum

Élet és Irodalom 2002.november 8., Balázs Eszter
A borítón gépek, számítások, a látás mechanizmusának vázlata, elsősorban pedig könyvek láthatók: az emlékezet működésének megfejtésére szolgáló eszközök. A cím és a tartalomjegyzék pedig szintén azt sugallja, hogy a könyv az emlékezet története mellett valamiféle rendszerezett metaforaelméletet és a metaforaalkotásról összefoglaló képet is fog adni. A szerző holland pszichológia-professzor, tehát könyvében is az agy, és nem az irodalomelmélet kap hangsúlyos szerepet, mégis, a Metaforamasina igazi tudományközi írás akar lenni: bevezető ... Tovább

Metaforamasina

Természet Világa 2003.február, Csorba F. László
Douwe Draaisma holland pszichológus az emlékezetről ír. Érdeklődésének középpontjában azonban nem annyira az emlékezés mint jelenség áll, hanem inkább az arról alkotott magyarázatok sora. Miképpen gondolkodunk a gondolkodásról? A szerző meggyőző és élvezetes módon mutatja be, hogy az elmeműködést magyarázó elméletek alapját mindig is metaforák alkották. Platón viasztáblába nyomott jelnek tartotta az emlékezetet, és foglyul ejtett madarak közti keresgélésnek az emlékezést, a középkorban írott könyvnek vagy sokajtós színháznak látták, az ... Tovább

Metaforamasina

Szerzői Jogi Szemle (a Magyar Szabadalmi Hivatal folyóirata), Dr. Osman Péter
Döbbenetes, hogy — agykutatók egy szűk körétől elte­kintve — mennyire nem tudunk semmit a saját emlékezetünk működéséről. (Más kérdés, hogy ők is meddig jutottak el ebben.) A szürke masszából álló memóriaegység ott ül a fejünkben — elhelyezkedését legalább ennyiben már bizto­san ismerjük —, és részben a kívánságunkra, másrészt a sa­ját, olykor érthető, máskor nekünk teljesen érthetetlen in­díttatásai szerint felidéz abból, amit korábban az akaratunkra, vagy éppen attól függetlenül, sőt nemegyszer éppenség­gel az akaratunk ellenére betárolt. Gyakori ugyanakkor az is, ... Tovább

Metaforamasina

Erdélyi Pszichológiai Szemle, 2003, IV. Évfolyam, 4. szám, 445, Dósa Zoltán
Douwe Draaisma (1953) pszichológiatörténetet és általános pszichológiát tanít a Groningeni Egyetemen. A Metaforamasina a harmadik könyve, eredeti, holland nyelvű kiadása 1995-ben jelent meg, Az ember, mint metafora és a Rejtett óramű után. Mit rejt maga mögött ez a fura cím, illetve hogyan lehet történetbe foglalni egy pszichikus funkciót, teszi föl magának a kérdést a címlap láttán az olvasó. A kérdés első felére sejteti a választ a könyv fedőlapjának belseje, melyen A. Kircher XVII. századi tudós egyik szerkezetét ábrázoló kép látható. ... Tovább

Ajánlott könyvek