A Pokol regénye
„Mindenki a pénz uralma alatt áll, mintha egyetlen évvel is meghosszabbíthatná egy ember életét az a pénz, amely hétezer másiknak elegendő lenne egy életen át.” Az Isteni színjáték szerzőjének borús gondolatait tolmácsolja így a regényt jegyző Dante-kutató, aki igényes, népszerűsítő Pokol-feldolgozással lepte meg a világot. Az hajtotta, hogy míg más nyelveken magyarázó jegyzetekkel ellátott remek műfordítások állnak rendelkezésre az európai kultúra e meghatározó művéből, amelynek sok sora napjainkban éppúgy érvényes, mint keletkezése idején, addig az olasz átlagolvasótól már idegen Dante nyelvezete. A könyv nemzetközi sikere mutatja, hogy a mai közönség fogékonyabb a regény, mint a nagyepika műfaja iránt. A professzor bőven belesző prózájába közkeletű és fontos dantei sorokat – a magyar fordítás Nádasdy Ádám modern átültetéséből veszi a míves idézeteket –, de eközben fordulatosan regényesíti Dante életét, korát. Elmagyarázza a Pokolban szenvedők bűneinek korabeli értelmezését, és közben aktualizál. Elmondja például a szodómiáról, hogy az Isteni színjáték megírásakor minden, nem gyereknemzésre irányuló szexuális tevékenységet ide soroltak. De e bűnösök helyett ma szívesebben látná a tűzesőben a környezeti katasztrófák felelőseit, a megátalkodott erdőirtókat, a radioaktív hulladékkal kereskedőket. Nádasdy Ádám a túlvilágra látogató, ott horrorisztikus kínokkal szembesülő Dantét tartja az első katasztrófaturistának. A középkori műhöz kiváló beavató bedekker az olasz professzor regénye.
