Recenziók

A történelem kézjegyei

olvassbele.hu, 2011. március 24., Gágyor Péter
Giorgo Agamben tanulmányfüzére nem kínál könnyű szellemi kalandot. A szerző ezért kezdi kötetét gondolkodási rendszerének alapjaival, mondhatnók: az axiómáinak tisztázásával, értelmezésével. Sőt ezzel foglalkozik elsősorban kötetének nagyobbik felében. Ezáltal közös mérlegelésbe hív, mintegy olvasóját előkészítendő a kötetzáró tanulmányok kristályosodó témája a profanáció összetevőinek és jelenségeinek, illetve e jelenségek társadalmi összefüggései megértésére. „A profanáció azt jelenti – írja Agamben –, hogy ... Tovább

A géniusz, a profán és a mágia

Élet és Tudomány, 2010. július 20., Buda Béla
Giorgio Agamben kultúrtörténész és filozófus e kötete azokat a tanulmányait gyűjtötte össze, amelyek ötletszerűek, kis esszék egy-egy szokatlan, különös kulturális vagy emberi jelenségről, amelyet azután a szerző sajátos és eredeti módon világít meg. Ma már nem divat ennyire szabadon gondolkodni, a filozófusok is előzményekre és szakmai szövegkörnyezetre építenek, vagy valamilyen rendszerben igyekeznek nyilatkozni. Agamben eltűnődik dolgokon, rendszerint visszatekint az antikvitásra, hivatkozik egy – egy gondolkodó valamely tételére, végül mindig kifut ... Tovább

Tisztességes radikalizmus, csábító margókkal - Giorgio Agamben A profán dicsérete című kötetéről

Irodalmi Jelen, 2010. március 28., Tülkös Terézia
A kötet látszólag könnyedebb esszéi fotográfiai, filmtörténeti, műfajelméleti kérdéseket bontanak ki, emellett helyet kap a tükör ismeret- és lételméleti problémáiból kiindulva a szerelem és a féltékenység is. A vágyakozás című ötödik esszéjében a szerző a vágyakozás képiségére és nyelvi korlátaira kérdez rá; nyelvi megformáltsága a köteten belül is rendhagyó: „[a] messiás a vágyainkért jön el. (…) A megvalósult vágyakból létrehozza a poklot, a megvalósíthatatlan képekből a limbuszt. Az elképzelt vágyból, ... Tovább

Giorgio Agamben: A profán dicsérete

Kultúra és Kritika, 2009. április 8., Peresztegi Miklós
Néhány utalástól eltekintve a magyar kulturális életben jószerivel ismeretlen az olasz filozófus, esztéta, jogász neve. Ez persze csak annyit jelent, hogy számunkra ismeretlen, hiszen G. Agamben nemzetközileg elismert, egyéni stílusban alkotó szakíró. (Talán még emlékeznek páran nemzetközileg is botrányt kiváltó tettére, amikor az amerikai külpolitika elleni tiltakozásból lemondta New York-i egyetemi kinevezését.) Írásainak témája körbebarangolja az esztétika, a művészettörténet, a politika és a filozófia területeit. Első magyar nyelven megjelent ... Tovább

Ex Libris

Élet és Irodalom, Ex Libris, 2009. január 9., László Emese
Giorgio Agamben: A profán dicsérete című könyvéhez, amelynek tíz rövid, nemegyszer csupán néhány oldalas írásából - vagy inkább esszéisztikus vázlatából - egy különös, széles látókörű gondolkodó arcképe bontakozik ki. Agamben szellemi sokrétűségét mutatja az az invenciózusság, amellyel írásaiban ötvözni tudja a klasszikus antikvitás és a kereszténység bizonyos kérdéseit a jog- és politikaelmélet területén szerzett ismereteivel, vagy akár a huszadik századi nagy elődök szellemi hagyatékával - Walter Benjamin, Heidegger, Hannah Arendt és ... Tovább

A különleges pillanatok esztétája

Élet és Irodalom, Ketten egy új könyvről, 2008. november 7., Bárdos Judit
Az első dagerrotípiát, melyen emberi alak is feltűnik, Daguerre készítette, dolgozószobájának ablakából. A Boulevard du Temple valószínűleg tele volt emberekkel és kocsikkal, ám a képen ebből semmi sem látszik, csak egy apró fekete alak a kép bal sarkában. Az akkoriban szükséges hosszú exponálási idő miatt a gyorsan mozgó tömeget az objektív nem tudta megörökíteni, csak azt az embert, aki sokáig állt mozdulatlanul, mert éppen a cipőjét tisztították. A legbanálisabb mozdulat a végső pillanatként kimerevítve - a fényképezőgép objektívjének köszönhetően egy ... Tovább

A névalkotó és a dialektikus

Élet és Irodalom, Ketten egy új könyvről, 2008. november 7., Kardos András
"Van Kleenek egy Angelus Novus című képe. Angyalt ábrázol, aki mintha rámeredne valamire, és el akarna hátrálni tőle. Szeme tágra nyílik, szája nyitva, szárnyai kifeszülnek. Ilyen lehet a történelem angyala. Arcát a múlt felé fordítja. Ahol mi események láncolatát látjuk, ott ő egyetlen katasztrófát lát, mely szüntelen romot romra halmoz, s mindet a lába elé sodorja. Időzne még, hogy feltámassza a holtakat és összeillessze, ami széttörött. De vihar Kél a Paradicsom felől, belekap az angyal szárnyaiba, és oly erővel, hogy ... Tovább

A filozófusok egyre vékonyabb könyveket írnak

szolnokinaplo.hu, Kerekes Tamás
A filozófusok egyre véknyabb könyveket írnak Amiket egyre fontosabb megértenünk   A filmtörténet legszebb hat perce Agamben szerint   „Sanco Panza belép a városi mozi vetítőtermébe. Don Quijotét keresi, aki az egyik sor szélén ül, tekintetét a vászonra szegezve. A terem dugig van, az erkélyen gyermekek lármáznak. Miután hiába próbál gazdájához furakodni, Sancho kénytelen-kelletlen leül egy kislány (Dulcinea?) mellé, és kap tőle egy nyalókát. Megkezdődik a vetítés, a vásznon lovagok láthatók teljes fegyverzetben, majd hirtelen ... Tovább

„A szexualitás újszerű, kollektív használata”

Könyvesblog, mesele
Becsapós. Giorgio Agamben egy kortárs filozófus, egy olasz, nade ne ijedjünk meg, hiszen nem tartozik a hárdkór spekulátorok közé. Lehet érteni zajban, forgalomban, alkoholban, mérete bátorító, hanghordozása baráti. Andalító, sétálós elgondolkozások rövid, több-kevesebb struktúrával rendelkező esszékbe gyúrva, vagy nem gyúrva, a Walter Benjamin-i nyomvonalon. Már meg is előlegeztem, hogy közérdekű. Ebben a stílusban – ami nem merül ki a szójátékokban és a nyelvi útvesztőkben bolyongásban – akár érdemben hozzá is ... Tovább

Könyv - Tíz könnyű darab - Giorgio Agamben: A profán dicsérete

Magyar Narancs, Nemes Z. Márió
A szerző néhány szórványos utalástól eltekintve jószerével ismeretlen a hazai kulturális életben. Ez persze egyfajta fáziskésést, illetve új ízek iránti közönyt jelez, hiszen az olasz filozófus, esztéta és jogász nemzetközileg elismert, egyéni hangú szakíró. Homo sacer című tetralógiája, melyből egyelőre három kötet látott napvilágot, a kortárs politika- és társadalomfilozófiai diskurzus sűrűn hivatkozott, vitagerjesztő vállalkozása. (A hazai szellemi közeg bizarr módon akkor figyelt fel a szerzőre, amikor az amerikai külpolitika iránti ... Tovább

Giorgio Agamben, A profán dicsérete

Helikon, Nagy József
A Magyarországon kevésbé ismert Giorgio Agamben 1965-ben szerzett jogi diplomát Simone Weil-ről írt szakdolgozatával. A hatvanas évek Rómájában intenzív szellemi kapcsolatot ápolt Elsa Morantéval, Pier Paolo Pasolinivel és Ingeborg Bachmann-nal, ugyanazon évtized végén Martin Heidegger Le Thor-ban (Hérakleitoszról és Hegelről) tartott szemináriumait hallgatta. 1974-ben a párizsi Haute-Bretagne Egyetemen olasz lektor volt, e mellett nyelvészetet és középkori kultúrtörténetet tanult Pierre Klossowskinál ... Tovább

Ajánlott könyvek