Információ és interakció

A közgazdasági gondolkodás nem kerülheti meg az olyan szituációk vizsgálatát, amelyekben a szereplők saját döntéseiket az egymás viselkedésére vonatkozó kalkulációra alapozzák. Az ilyen, stratégiai interakciókkal jellemezhető helyzetek elemzésének eszköze a játékelmélet, amely az elmúlt húsz év során jelentős helyet foglalt el a közgazdaságtan módszerei között. Az említett szituációk közül figyelemre méltóak azok, amelyekben egy vagy több szereplő információi nem teljesek, csakúgy, mint a gyakorlati szituációk többségében. Minthogy azonban a szereplők döntéseiket az egymás viselkedésére vonatkozó kalkulációkra építik, a szokásos optimalizáláson alapuló döntéshozatal az információhiány mellett különösen érdekes helyzeteket eredményez. Ezen helyzetek kezelésére alkalmas az olyan dinamikus (szekvenciális) játékok elmélete, amelyekben legegyszerűbb esetben az egyik szereplő rosszul informált, míg a másik vagy a többiek információi teljesek.

A könyv első része a szükséges információs és játékelméleti alapfogalmakat tárgyalja. A második rész az információs aszimmetria két alapjelenségét és az ezek által okozott hatékonyságveszteség ellenszereit mutatja be. A harmadik rész példákat, alkalmazásokat tartalmaz. Műfaji értelemben szokásos szakkönyvről van szó, amely azonban messzemenően figyelembe veszi az oktatásban való alkalmazás lehetőségeit, és széles oktatási tapasztalatokra épül.

Az információs aszimmetria közgazdaságtanának területén nyújtott teljesítményeiért kapta a 2001. évi közgazdasági Nobel-díjat három amerikai közgazdász: George Akerlof, Michael Spence és Joseph Stiglitz.

A könyvben az ő alapvető eredményeikről is tájékozódhat az olvasó.