Recenziók

Találkozások, életek, vonatok

Hetek — 2003. júnus 13., Ferenczi Andrea
Beszélgetés Hargittai István akadémikussal „Már középiskolás voltam, amikor bátyám Hargittaira magyarosította nevét, amelyet véletlenszerűen választott ki egy telefonkönyvből. Érettségi után követtem példáját. […] Tudományos dolgozataim, könyveim már mind Hargittai név alatt jelentek meg. […] Ennek ellenére még ma is, amikor meghallom a nevemet, kicsit csodálkozva nézek körül, mintha biztos akarnék lenni abban, hogy e név tulajdonosa valóban én vagyok” – írja Hargittai István Széchenyi-díjas akadémikus Életeink (Egy tudományos kutató találkozása a ... Tovább

Párhuzamos életrajz — Hargittai István. Életeink

Magyar Tudomány — 2003/8, Vámos Tibor
A könyveknek is van fejlődéstörténetük. Vannak visszatérő, az élet nagy fordulóit és erkölcsi döntéseit újrafogalmazó alapművek, vannak szelídebb vagy vadabb, de élvezetes történetek, amelyek az olvasót kellemes vagy borzongtató élménysorokkal szórakoz­tatják, megszólaltatva bennük a magunk és mások közösen alakult érzelem- és érdeklő­désvilágait, és vannak a Hargittai-könyv egyik fő vonulatához közel állók, tudomány­ról és a tudományos felfedezés alkati ele­meiről szólók. Olyan könyv, ami mindegyik fejlődéstörténetet egybefogja, ritka, ehhez szükséges egy szélesre ... Tovább

Életeink

Új Élet — 2003. július 15., Frideczky Frigyes
Vannak könyvek, melyeket nem tudunk letenni, míg végig nem olvastuk, s visszatekintve az egészre, a teljességből ne vonnánk le valami, mindünk szá­mára elfogadható – az általánosból az egyes egyénre vonatkoztatható –, spe­cifikus tanulságot, követendő példát. Hargittai István Széchenyi-díjas akadé­mikus, egyetemi tanár, tudományos kutató Életeink című könyvét az olvasás mámorával követjük mondatról mondatra: „hegyről hegyre”, lassan, türelme­sen; meg-megállva egy-egy „magaslat” előtt, gyönyörködve-töprengve min­den gondolatán. A folyamat gyöngysorából minden szemet külön-külön átte­kintünk, ... Tovább

Életeink

Ezredvég — 2003. október (150. szám), Frideczky Frigyes
Hargittai István Széchenyi-díjas akadémikus, egyetemi tanár Életeink című könyvének alcíme (Egy tudományos kutató találkozása a 20. századdal) jelzi, hogy ez a tudományos, egyben izgalmas irodalmi mű több mint egy tudós egyéniség önvallomása. Tükröt tart századunk elé, szembesítve annak minden gyötrelmeivel (és eredményeivel, szépségeivel), melyeket mindünk átélt, de különös intenzitással azok, akiket e kor galádsága, származásuk okán a kirekesztés, üldöztetés s a végcél (Endlösung) szennyes viharába vetett, a pokol kapujáig, akár ... Tovább

Életeink

Fizikai Szemle — 2003. július, Berényi Dénes
Nehéz lenne megmondani, hogy mi is igazán a műfaja ennek a könyvnek, amely úgy olvastatja magát, mint egy regény. Ha elkezdi olvasni az ember, alig tudja letenni, míg a végéhez nem ér. Önéletrajz? Tudománytörténet? Kortörténeti dokumentum? Netán családtörténet? Egyik sem, és mégis mindegyik. Az élet- és családtörténeti eseményekkel át- meg átszőtt mondanivaló szerkezetileg tizenkilenc Nobel-díjas élete és munkája köré van csoportosítva. Ezek főleg kémikusok, de van köztük fizikus és orvos-biológus ... Tovább

Életeink - Egy tudományos kutató találkozása a 20. századdal

Természet Világa — 2003. szeptember, Silberer Vera
Egyik néhai vegyészprofesszorunk – aki ifjúkorában még Eötvös Loránddal is találkozott – a nyolcvanas évek végén magnetofonba mondta visszaemlékezéseit. Pontosabban két felvételt is készített: egyet a családnak szánt, egyet a nagyobb nyilvánosságnak. Hargittai István vegyészprofesszor könyve – amelyet a szerző szintén az 1980-as évek végén kezdett el írni – mintha két ilyen felvételt ötvözne: miközben a múlt század második felének számos neves tudósáról készít pillanatképet, saját élettörténetének egy-egy részletébe is ... Tovább

Hobbiból riporter az akadémikus

Népszabadság — 2003. június 23., Palugyai István
Hargittai István akadémikus felcsapott riporternek, és interjúkat készít a világ legnevesebb tudósaival, Nobel-díjasaival. Beszélgetéseiből egy angol kiadó már három kötetet adott ki. A nemzetközi tudományos életben ma ínár szinte rang mikrofonja elé ülni. – Ön Magyarország egyik legjelesebb vegyésze, a szimmetria kiemelkedő kutatója, több kiváló tudományos és ismeretterjesztő munka szerzője. Hogyan adta fejét interjúkészítésre, egy ilyen, sok kollégája szerint tudóshoz méltatlan tevékenységre? – A dolog a kémia kultúrájával és történetével ... Tovább

Élettöredékeink

Élet és Irodalom — 2003. október 31., Ferenczi Andrea
„Már középiskolás voltam, amikor bátyám Hargittaira magyarosította nevét, amelyet véletlenszerűen választott ki egy telefonkönyvből. Érettségi után követtem példáját. […] Tudományos dolgozataim, könyveim már mind Hargittai név alatt jelentek meg. […] Ennek ellenére még ma is, amikor meghallom a nevemet, kicsit csodálkozva nézek körül, mintha biztos akarnék lenni abban, hogy e név tulajdonosa valóban én vagyok” – vonja be az olvasót Hargittai István Széchenyi-díjas akadémikus Életeink című könyvének mindjárt a legelején ... Tovább

Életeink

Valóság — 2003. december, Frideczky Frigyes
Hargittai István Széchenyi-díjas akadémikus, egyetemi tanár Életeink című könyvét olvasva önkéntelenül a görög Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című munkájára gondolunk. Minden összevetésben van valami, az indító okra, a hasonlításra csábító kalandozás, egyben egy megfontolandó, óvatosságra intő, józan figyelmeztetés. Az embert csábítja a plutarkhoszi cél: mindenképpen példaképeket akar állítani olvasói elé, s ezért elsősorban pozitív történelmi személyeket keres. Kapitánffy István szerint „nincs ... Tovább

Életeink - Egy tudományos kutató találkozása a 20. századdal

Természet Világa — 2004. május, Vizi E. Szilveszter
Az Életeim című könyvében, amely a Typotex Kiadónál látott napvilágot, Hargittai István akadémikustársam nem szakít a már vázolt sajátos látásmóddal, amely a Magdolnával együtt írt könyvét (Hargittai István–Hatgittai Magdolna: Szimmetriák a felfedezésben, Vince Kiadó, Budapest, 2003) jellemzi. Művében nemcsak Nobel-díjasokat, kiváló tudósokat szólaltat meg, hanem feltárja azt a világot is, amelyben éltek, feltárja az embertelenséget, a kegyetlenséget, a sorstalanságot, hogy így mutathassa be a hiteles emberi sorsokat. Olyan emberekről szól ... Tovább

Életeink - Egy tudományos kutató találkozása a 20. századdal

168 óra — XV. évf. 18. szám, 2003. április 30., Szentgyörgyi Zsuzsa
Életeink címmel megrázó, helyenként mélyen leverő, mégis bizakodó könyve jelent meg egy jeles magyar tudósnak (Typotex Kiadó). Hargittai István nemzetközi hírű kémikusprofesszor – a magyar, a norvég, az európai akadémia tagja – a saját sorsán, apakeresésén, élete és életeink feltárásán keresztül a magyar sorsot tárja elénk. Miért ad ki emlékező könyvet egy szakmájában igen sikeres kutató vegyész? Vitathatatlan persze: kitűnően ír, nemcsak szakkönyveket, hanem ismeretterjesztő műveket is. A több mint ... Tovább

Ajánlott könyvek