Összeomlás

"Ebben a könyvben néhány régi és mai társadalmat fogok összehasonlítani annak megértéséhez, hogy miért omlottak össze, és hogy összeomlásukhoz mennyire járultak hozzá az ökológiai nehézségek. Háborúk, járványok, technikák című könyvem ugyanennek az összehasonlító módszernek az eredményeit ismertette bizonyos szempontból épp ellentétes problémakörben: ott az elmúlt 13 000 év társadalmainak felépüléséről volt szó, konkrétabban arról, hogy fejlődési ütemüket mely tényezők határozták meg. Most értelemszerűen a hanyatlás tényezőire fogok koncentrálni. Közülük, mint kiderül majd, általában fontosnak bizonyult a környezet sérülékenysége, a szomszédokkal fenntartott kapcsolat és a politikai intézményrendszer; igazából mindaz, ami a társadalom stabilitására lényeges hatással van. A természettudományok szóhasználatával ezek tekinthetők a modell „bemeneti" változóinak. A „kimeneti" változók legfontosabbika természetesen az az egyszerű, igen-nem jellegű megállapítás, hogy a vizsgált társadalom egyáltalán összeomlott-e; s ha igen, ezt a szomorú eseményt további változókkal hogyan jellemezhetjük."

„Az Összeomlás alapműve egy olyan témakörnek, amelynek irodalma egyelőre egyáltalán nem nevezhető könyvtárnyi méretűnek, magyarul pedig mindeddig alig-alig olvashattunk bármit is e témában. Pedig a múltbeli ökológiai öngyilkosságok történetei rengeteg tanulsággal szolgálnak. Ha szokásunkkal ellentétben most kivételesen tanulnánk a történelemből, akkor alighanem elkerülnénk a globális ökológiai összeomlást."

(Takács-Sánta András)

„Semmi spekuláció, semmi hatáskeltés, csak a színtiszta, önnön korlátait is pontosan ismerő racionalitás. Nagyon okosan és nagyon tehetségesen. Tanuljunk Diamondtól, ha túl akarjuk élni önmagunkat."

(Füzes Oszkár, Népszabadság)

„Nem egy nyáron kiolvasandó könyv ez, hála az égnek, évekig lapozgatható, »fejthető«."

(Tandori Dezső)