Recenziók

Mi maradt a középkori mágusok után?

www.librarius.hu, 2016. július 18., Grozdits Hahó
A XXI. században azt hihetnénk, hogy nincs helye a középkori praktikáknak és módszereknek. Sokszor ki is nevetjük azt, ami a tudomány mai – igazából: tegnapi – állása szerint nevetségesnek tűnik. Az azonban gyakran kiderül – távgyógyászat, homeopátia, átoklevétel, stb. – hogy mégsem vagyunk olyan távol a mágikus gondolkodástól, mint azt hinni/gondolni szeretnénk. (Nekem például volt egy barátom, akinek halála után sokan azt állították, hogy az illető – egyébként katolikus pap volt – egy olyan könyv birtokába jutott, amely már előtte ... Tovább

Hittek-e a mágusok a mágiában?

kello.hu, 2015. december 21., Rácz András
Mágia iránti elkötelezettségem, ha töretlennek nem is nevezhető, mindenesetre régi keletű. Valamikor, ifjú korom hajnalán, a Pendragon legenda alapozta meg ezt az érdeklődést, s Frazer, Fónagy Iván, Kákossy, meg Kurt Seligmann növesztette naggyá. Valamennyien remek kultúrtörténeti kötetek szerzői. A törés akkor keletkezett, amikor a rendszerváltást követően megjelent Magyarországon a kortárs mágikus irodalom, pontosabban olyasféle kötetek láttak napvilágot, amelyek a mágikus gondolkodást nem a maga helyén, a kultúrtörténet érdekességei között, esetleg ... Tovább

Egy kis mágiatörténet

Magyar Hírlap, 2011. április 10., Végh Attila
Tudománytörténész legyen a talpán, aki a mágia fogalmát definiálja. A mágiát ugyanis minden korban, minden helyszínen másként kell meghatározni. Lehetetlen egyetlen jól irányzott tudományos mondatban megragadni, mitől mágikus egy mágikus szöveg, mondja a szerző. Némelyek szerint attól, hogy irracionális, hogy nem tényeket, hanem vágyakat fejez ki (hogy nem a seinben, hanem a sollenben utazik, mondaná a filozófus), hogy tehát nincs igazságértéke. E szerint a mágiafogalom szerint mágikusnak azokat a szövegeket ... Tovább

Láng Benedek: Mágia a középkorban

káfé főnix, 2011. március 26., Nagyiday Adrienne
A szerző tudománytörténetet és tudománymódszertant oktat a BME Filozófia és Tudománytörténeti tanszékén. Öt éven keresztül folytatott kutatást a témában, könyve a középkori tanult mágia történetét mutatja be, szinte végig leltározza a középkori európai mágikus forrásanyag kódexekben fellelhető darabjait, és leírja azok főbb jellegzetességeit.  A könyv mindvégig érdekes, élvezetes olvasmány. Arab gyökerek Szábit Ibn Kurra (836-901) bagdadi filozófusnak – matematikai és csillagászati művei megvitatására konferenciákat szerveznek ma is – tulajdonítja a hagyomány ... Tovább

Mágus-e a mérnök, tudós-e a boszorkány?

Lícium Médiaportál, Kmeczkó Szilárd
http://www.licium.hu/images/content_files/File/mediarium2007nyar/16.pdf Tovább

Láng Benedek: Mágia a középkorban

Magyar Tudomány, Zemplén Gábor
A humaniórák egyes területei hazánkban még mindig generációs módszertani lemaradásban vannak. Igaz ez a tudománytörténet-írásra is, már ha beszélhetünk erről a szakmáról Magyarországon, ahol a terület csak részben intézményesült és professzionalizálódott. Külön örvendetes tehát, ha megjelenik egy modern szemléletű munka ilyen területen, hát még ha izgalmas, a nagyobb nyilvánosság számára is közérthető formában. Furcsának tűnhet, ha egy ilyen laudáció nem a 19–20. század, de még csak nem is a tudományos ... Tovább

Régi varázsigék

Élet és Tudomány, Németh Ferenc
  A mágia ősrégi, évezredeket túlélő vágymegvalósítási késztetés kielégítését szolgáló cselekvést foglal magában. Belső kielégülést hoz abban a reményben, hogy a kívánság teljesül. Mágia és ráció szemben áll, márpedig a tudomány az ésszerűtlent elveti, jóllehet, az ésszerűen még értelmezhetetlent kutatja. Hát akkor hogy kerülhetnek össze? Voltaképpen ezt vizsgálja Láng Benedek kis kötete a középkori könyvtárak anyagában nyomozva. Egykori tudományos művek, kódexek között találhatók a mágia akkori ismereteit, „tudományát” megörökítő munkák ... Tovább

Tehénből méhet és fordítva

Szoba van kiadó blogter.hu, Kerekes Tamás
  Mágia a középkorban   Hogyan állítsunk elő mesterséges módon méheket?   Vegyünk egy fiatal tehenet, öljük meg, helyezzük csontjait, orrát, szemét, füleit és genitáliáit egy bezárt szobába, mintha tápanyagot juttatnánk az anyaméhbe. Ha a tehén maradványai már hét napja rohadnak a szobában, egy kutya péniszét dobjuk az egész tetejébe. Várjunk további hét napot, míg e szörnyűségekből kukacok születnek, amelyeket döglött méhekkel kell táplálnunk, hogy a következő hét folyamán szárnyat növesszenek és maguk is méhecskévé változzanak. A kötet szerzője nem ... Tovább

Szakszerűen és népszerűen

Könyvhét, Tandori Dezső
Egyre bővíti sorozatgazdagságát az erős Typotex, nekem még leg­alábbis a historia mundi kollekció egyik darabja sem került kezem­be, és a nekem első, Gyáni Gábor műve, a Relatív történelem, igazi szórakozás. A tudós Gyáni, persze, egy ízig szakszerű művet írt, de közben nagy közönségsikerre is számot tarthat. A cím rögtön telitalálat. S ké­sőbb (107–108. oldal, stílusomhoz hí­ven jelzem) ki is elemzi a történelemírás buktatóját, effélék egyikét: mit ér a tény, mire jutunk a tény+elemzés komple­xummal... s akkor nem is beszéltünk az ... Tovább

Láng Benedek: Mágia a középkorban

Szépirodalmi Figyelő, Szolcsányi Tibor
Elég pusztán egy felszínes pillantás vetni a könyvesboltok kínálatára ah hoz, hogy tagadhatatlan ténykén rögzítsük az ezoterikusnak vagy spirituálisnak nevezhető diskurzusok markáns jelenlétét korunk kulturális áramlatai között. Ha pedig némi is­merettel is rendelkezünk az ilyen té­májú könyvek tartalmáról, akkor azt is tényként rögzíthetjük, hogy a ta­nult mágia olyan hagyományos megnyilvánulási formái, mint példá­ul a különböző jóslás-típusok, az asztrológia, a fizikai testtel nem ren­delkező lények megidézése vagy a numerológia, állandóan visszatérő ... Tovább

Mágia a középkorban

Népszabadság Online, Vincze Attila Tamás
Hogyan lehet méhekből tehenet gyártani, mágikus eszközökkel várakat elfoglalni, kristálygömbbel angyalokat idézni, talizmánnal szerelmeseket szétválasztani? Hogyan tudjuk imák segítségével az egyetemi tantárgyak anyagát néhány hét alatt elsajátítani, és miért érdemes egészségünk megőrzése érdekében kígyókat és békákat fogyasztanunk? Miért olvastak középkori értelmiségiek, egyetemi professzorok, szerzetesek és udvaroncok ilyen különös témákról, és hogyan tudták az olvasottakat komolyan venni? Bennük volt a hiba, ... Tovább

Ajánlott könyvek