Recenziók

És a tükör összetört…

Kultúra és Kritika, 2012. december 30., Ikker Eszter
„Maga a tükör az egyetemes mágia eszköze,mely a dolgokat átváltoztatja látvánnyá, a látványtdologgá, engem másikká, másikat magammá.”(Maurice Merleau-Ponty: A szem és a szellem) Orosz István A követ és a fáraó című kötetének kétszáznyolcvan oldala valóságosGesamtkunstwerk: az ekphrázisz (képleírás) műfaja harmonikus szomszédságban él a megértést segítő illusztrációkkal, a szerző által kiötlött versekkel, Dante Isteni színjátékának megidézésével, a Shakespeare-szonettekkel, álommal és valósággal. Hiszen a könyv szerzője gyakran maga ... Tovább

Orosz István: A követ és a fáraó

olvasoterem.com, 2011. december 17., Delka
"Ott állok a nagy kép mellett, olyan közel hajolok hozzá, amennyire csak bírok, át az alacsony kordon fölött, az arcom szinte súrolja a festéket... ezt a képet így kell nézni, vagy így is meg kell nézni." Hát nézzük együtt Orosz Istvánnal! Amikor több könyv közül kellett választanom, hogy épp melyiket olvassam, meglehetősen félve-fanyalogva vettem kezembe Orosz István A követ és a fáraó című művét. Az elsődleges ok (óvatosan fogalmazok, mert nem vagyok a könnyű irodalom híve): az ismertetőben a művészetelmélet kategóriába ... Tovább

A képbe zárt titok

Heti Válasz, 2011. november 2., Szekeres Nóra
A szemfényvesztés képi elemeinek virtuóz mestere, a szürrealista látványvilág szakértője, a főként grafikáiról, plakátjairól és animációs filmjeiről ismert Orosz István - néhány novella és verskísérlet után - ismét az irodalom területére merészkedett, s a kötetet letéve az olvasó megelégedéssel nyugtázhatja: épp itt volt az ideje. A téma természetesen művészettörténeti vonatkozású, de a legtágabb értelemben véve az. Egy tankönyv információgazdagságát és egy detektívregény fordulatokban gazdag stílusát ötvözve hordozza magában mindazt, amitől ... Tovább

Illúzió és valóság

Papiruszportál, 2011. október 16., Eszéki Erzsébet
  Nemrég beszélgettem Orosz Istvánnal Piero della Francesca 1465-ös festményéről, amelyen sok figura látható. Tökéletesen érdektelen alakok. Eleinte nem értettem: mi fogta meg ebben a kitűnő grafikust, animációs filmrendezőt? Azt mondta még az interjú előtt: “Leginkább a tojásról szeretnék fecsegni...” Tojásról? Hol van itt tojás? – töprengtem. A képen, felül látható ugyan egy kicsi valami. Aztán kiderült: ha ezt a valamit alulról nézzük, akkor a tojásból gömb lesz, ez pedig azért lényeges, mert meghatározza, mely nézőpontból érdemes a képet szemlélni. Orosz István ... Tovább

Koponya az!

Népszabadság, 2011. szeptember 30., Kelen Károly
A művészet illúzió Bal oldalon leheveredett a padlóra, alulról próbált meglátni valamit.   A középkori festő főműve előtt a padon egy férfi ül, hosszasan bámulja a képet. Nem akarod zavarni, mögé állsz, jobbra-balra helyezkedsz, de valahogy nem az igazi a látvány. Minden képhez tartozik ideális távolság, ahonnan a legjobb nézni. Magad is észlelted már, hátrálva egy remekmű előtt, hogy hirtelen a helyére került minden, kiélesedtek a színek, élővé váltak a személyek, megértettél valamit a saját életedből meg ... Tovább

Orosz István: A követ és a fáraó

Ekultúra, 2011. szeptember 27., Petrof Hajnalka Alkony
Ismét egy érdekes művészettörténeti könyvvel ismerkedhettem meg, ezúttal Orosz István jóvoltából. Réges régen, az 1500-1600-as években, amikor az uralkodók kedvenc hobbija a nekik nem tetsző emberek lefejezése volt, élt egy Ifj. Hans Holbein nevű festőművész. Számtalan alkotása közül, melyek szépen felsorakoztatják a korszak jellemző stílusjegyeit, egy messze elüt a megszokottól, ez pedig aKövetek című festménye. Szégyenszemre, amikor kihajtottam a borító fülét, csak felszínesen néztem meg a képet, majd miután úgy éreztem, hogy jó, a ... Tovább

Ha lehet disszidálni térben, miért ne lehetne időben?

Műértő, 2011. szeptember 1., Katona Anikó
Beszélgetés Orosz Istvánnal   A követ és a fáraó (Typotex, Budapest, 2011) címmel különleges olvasmány jelent meg az idei könyvhétre. A kötetben a hozzá kapcsolódó művészettörténeti kontextusok felidézése, a kompozíciót feldolgozó és továbbgondoló rajzok és versek, illetve a cselekmény és a háttér regényszerű kibontakozása révén Hans Holbein Követek című festménye kel életre. A rendhagyó mű szerzője Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, animációs filmes és illusztrátor. Vele beszélgettünk a múltművészetéhez fűződő viszonyáról, plakátokról és ... Tovább

A követ és a fáraó

Alaprajz, 2011. augusztus 15., Halász István
A követ és a fáraó   Először essék szó a szerzőről, Orosz Istvánról. Alapvetően virtuóz grafikus ő, aki Escher nyomdokain – de semmiképpp nem plagizálva őt – jutott el olyan művészi magasságokba, ahová a mai Magyarországon kevesen. Munkásságának kezdetétől foglalkoztatja a kérdés: miként lehetne az alapvetően kétdimenziós grafikát háromdimenzióssá emelni? Rézkarcai, animációs filmjei, anamorfikus grafikái  ennek a kutatásnak látványos állomásai. Ebbéli törekvéseinek mintegy logikus folytatása ez a könyv, a kíváncsiságnak – ... Tovább

Képfilozófiai kalandtúra, soha nem látott módon

Vademecum Hírlevél 326. szám, 2011. július 14., Török András
Ha valaki véletlenül lapoz bele ebbe a szépséges és nagyszerű könyvbe, akkor könnyen lehet, hogy néhány perc múlva így kiált fel: „Ilyen állat nincs!” Eddig nem is volt. A sokoldalú grafikus és rajzfilmrendező (akinek már verseskötetét is dicsértük a Vademecumban), most egy olyan könyvet adott ki, amelyet négy különböző szellemi terület közös részén hozott létre: részben tudomány, részben fikció, részben poézis, részben grafika. Mint igazi tudományos könyvben lábjegyzetek is vannak, összese 208 darab. Nem kétséges, hogy a művész évtizedek ... Tovább

Beszédes tölgyfalapok nyomában

prae.hu, 2011. július 6., Keczán E. Mariann
Rejtélyes dátumok Holbein egyik festményén? Eltusolt, kényes családi történet mea culpája az Áron és a fáraó című jelenet? Virágok harca a polcon, elpattant húrú lant, vörös vonalak a földgömbön, kígyó, mely nem is az, aminek látszik... Titokzatos üzenetek egy olyan korból, mely közel engedte magához a halál gondolatát, olyannyira, hogy a vásznak túloldaláról is figyelte minden lépését a földi halandónak. A követ és a fáraó, Orosz István új művészetfilozófiai kötete az 1530-as évek világába kalauzol el minket, ahol minden kicsit többnek mutatkozik, ... Tovább

Kettévágott kép

Magyar Nemzet, 2011. június 11., P. Szabó Ernő
Az anamorfózis mestereként ismert Orosz István Kossuth-díjas grafikusművész, animációs filmes, költő, esszéista az idei Kossuth-díjak átadásáról tudósító egyik-másik napilap szerint egyszerűen „plakáttervező”, más értékelések szerint igazi reneszánsz ember, aki élet és művészet dolgairól a műveket nem műfaji kategóriák, hanem kvalitás szerint mérve gondolkodik. A plakáttervező kifejezés sem lehetne egyébként sértő, hiszen a Tovarisi, konyec! című, a rendszerváltozás első éveiben keletkezett Orosz-plakát alighanem mérföldkő (nem csak) a magyar plakátművészet történetében. De ... Tovább

Művészettörténeti nyomozás, avagy képnézésre tanító traktátus

Múzeumcafé – A múzeumok magazinja, Martos Gábor
Végy két képet… - akár így is kezdődhetne Orosz István könyve, hiszen az elsősorban fantasz­tikus anamorfózisairól (a szó eredeti görög jelentése szerinti, a szemünk előtt lezajló "átalaku­lásairól", azaz csak egy bizonyos nézőpontból, esetleg egy hengeres felületen tükröződve értel­mezhető képeiről) ismert képzőművész valóban "vett" két képet, és elkezdett róluk - szóban és rajzban - elmélkedni. Ehhez legelőbb is mindent összeszedett, amit erről a két képről valaha leírtak, majd útra kelt, hogy ... Tovább

Orosz István: A követ és a fáraó

Magyar Építőművészet – 2011/5, Szegő György
Látszatra két festmény a kötet  a kötet témája. Az egyiket ismeretlen szerzőtől a New York-i Metropolitan Museum of Artban őrzik: Mózes és Áron a fáraó előtt a címe - valószínűen 1537-ben készült. A másik ifj. Hans Holbeintől a Követek című, még monumentálisabb festmény. Ez a londoni National Galleryban látható kép Jean de Dinteville és Georges de Selve diplomatákat ábrázolja. És eddig is tudható volt: inkább a reneszánsz művészet és tudomány apoteózisáról van szó. Beleértve a kép előterébe komponált anamorfózis torzításában ... Tovább

OROSZ ISTVÁN: A követ és a fáraó

Szépirodalmi Figyelő, Ugry Bálint
A követ és a fáraó szokatlan könyv. Aki kezébe veszi és elolvassa, azt fogja érezni, hogy ilyen munkával még nem találkozott. Én legalábbis így voltam vele, és minthogy sze­retem, ha egy könyv újat nyújt szá­momra, nagyon tetszett az a mód, ahogy Orosz István beléptetett, majd körbevezetett az általa vizs­gált és teremtett világban. Az él­vezetes elbeszélői stílusba öntött tudományos gondolatmenetet a szerző rajzos illusztrációi kísérik, az egyes fejezeteket pedig rímekbe szedett összegzések ... Tovább

Koponya a képtárban | Orosz István: A követ és a fáraó

Olvass bele, Jónás Erika
Majdnem kétszáz oldal két festményről (plusz húsz oldalnyi jegyzet)? Egy detektívregény számára éppen ideális dimenziók. Ha olyan különleges módon váltakoznak és rétegződnek egymásra a különböző nézőpontok és műfajok, mint Orosz István A követ és a fáraó című könyvében, akkor akár a detektívregénynek is tekinthetjük. A nyomozás tárgya két reneszánsz festmény. Hans Holbeinemblematikus alkotása, a Követek az egyik mű, 1533-ból. A kettős portrén Jean de Dinteville, továbbá Georges de Selve, Lavaur püspöke látható. A másik, ... Tovább

Honnan nézzük a festményt?

Budai Polgár, Lencsés Ákos
Művészettörténeti könyv kapcsán ritkán jut eszünkbe, hogy az izgalmas is lehet. Orosz István könyve azonban izgalmas olvasmány: eltér a szakkifejezésekkel telezsúfolt, szigorúan tudományos stílusú elemzésektől. A követ és a fáraóban a szerző Holbein A követek című képének keletkezéstörténetét mutatja be, és közben elkalandozik a humanizmus korának szimbólumrendszerében, kulturális és politikai kapcsolataiban, és ezeket – a szabad asszociációknak is teret engedve – mutatja be az olvasónak. A Holbein-kép bonyolult szimbolikáját és ... Tovább

Kossuth díjas grafikus fáraója

Budakeszi Hírmondó
A Prohászka gimnáziumban − a Széchenyi-esték keretében − Orosz István, Kossuth-díjas grafikus, író „A követ és fáraó” című új könyvét mutatta be. Az előadáson szájtátva figyeltem az írót, amit mondott, s ahogyan mondta. Egy fél óra múlva belső kényszert éreztem, hogy a könyvet megszerezzem, és minden betűjét elolvassam.  A Typotex gondozásában megjelent Képfilozófiák sorozat legújabb alkotásáról így ír a kiadó: „Két kép­ről vagy in­kább két kép ürü­gyén író­dott a könyv. Az egyi­ket Hol­be­in fes­tet­te, de a másik alá is va­la­ki va­la­mi­kor az ... Tovább

Szellemképes könyv

Holmi, Balogh Tamás
Furcsa belegondolni: kevés festményt nézegethettek, sőt méregethettek annyit a századok során, mint éppen A követek-et. Ezt a festményt valóban szó szerint minden lehetséges szemszögből megközelítették már, elsősorban a torzítva ráfestett koponya titkát kutatva, melynek kibontásához a néző mozgására, helyváltoztatására van szükség. A festmény története vagy inkább – több mint hányatott – sorsa már kevesebb érdeklődésre tartott számot, így azzal sem igen foglalkozott senki, hogy több részét is átfestették, illetve retusálgatták, ... Tovább

Ajánlott könyvek