A képbe zárt titok
A szemfényvesztés képi elemeinek virtuóz mestere, a szürrealista látványvilág szakértője, a főként grafikáiról, plakátjairól és animációs filmjeiről ismert Orosz István - néhány novella és verskísérlet után - ismét az irodalom területére merészkedett, s a kötetet letéve az olvasó megelégedéssel nyugtázhatja: épp itt volt az ideje.
A téma természetesen művészettörténeti vonatkozású, de a legtágabb értelemben véve az. Egy tankönyv információgazdagságát és egy detektívregény fordulatokban gazdag stílusát ötvözve hordozza magában mindazt, amitől ez a műfajilag nehezen behatárolható, könnyed és közvetlen hangvételű, a szerző rajzaival gazdagon illusztrált mű jó eséllyel vonja magára a közönség figyelmét.
A mű középpontjában ifjabb Hans Holbein 1533-ra datált, Követek című festményének elemzése áll, jóval túlmutatva a pusztán művészeti vonatkozásokon. A német festő a francia követ megbízásából dolgozik VIII. Henrik Angliájában - már önmagában sem egyszerű a képlet. A kötet a kor történelmi és politikai intrikáit, pikantériától sem mentes eseményeit éppúgy górcső alá veszi, mint az 1500-as évek társadalmi viszonyait, kultúrtörténeti vonatkozásait. Az asztrológia és a kabbala tudományába tett rövid utazás után tablót rajzol egy letűnt kor ellentmondásokkal teli életéről, humanista gondolkodók, művészek, nemesi családok magánéletébe enged bepillantást, közeli és távoli asszociációkon keresztül képzőművészeti és irodalmi alkotásokat vizsgál. A tárgyalt festményen egy eltorzított koponyaábrázolásban megjelenő - a szerző grafikai munkáiban is lényeges szerepet játszó - optikai illúziót, az anamorfózist több szemszögből járja körül, aprólékosan, egyenként veszi sorra a képen szereplő tárgyak szimbolikus jelentését, bemutatja a szereplőket, egymáshoz és a festőhöz való viszonyukat, a mű keletkezésének körülményeit.
A bizonyítékokkal alátámasztott tényeken túl azonban a szerző nem fukarkodik a hipotézisekkel sem, merész elképzeléseket, fiktív lehetőségeket boncolgat, filozofál, de nem mond végleges ítéletet. Az olvasóra bízza, válassza ki ő a megfelelő látószöget.
