A mű középpontjában ifjabb Hans Holbein 1533-ra datált, Követek című festményének elemzése áll, jóval túlmutatva a pusztán művészeti vonatkozásokon. A német festő a francia követ megbízásából dolgozik VIII. Henrik Angliájában - már önmagában sem egyszerű a képlet. A kötet a kor történelmi és politikai intrikáit, pikantériától sem mentes eseményeit éppúgy górcső alá veszi, mint az 1500-as évek társadalmi viszonyait, kultúrtörténeti vonatkozásait. Az asztrológia és a kabbala tudományába tett rövid utazás után tablót rajzol egy letűnt kor ellentmondásokkal teli életéről, humanista gondolkodók, művészek, nemesi családok magánéletébe enged bepillantást, közeli és távoli asszociációkon keresztül képzőművészeti és irodalmi alkotásokat vizsgál. A tárgyalt festményen egy eltorzított koponyaábrázolásban megjelenő - a szerző grafikai munkáiban is lényeges szerepet játszó - optikai illúziót, az anamorfózist több szemszögből járja körül, aprólékosan, egyenként veszi sorra a képen szereplő tárgyak szimbolikus jelentését, bemutatja a szereplőket, egymáshoz és a festőhöz való viszonyukat, a mű keletkezésének körülményeit.
A bizonyítékokkal alátámasztott tényeken túl azonban a szerző nem fukarkodik a hipotézisekkel sem, merész elképzeléseket, fiktív lehetőségeket boncolgat, filozofál, de nem mond végleges ítéletet. Az olvasóra bízza, válassza ki ő a megfelelő látószöget.